Éles Mihály blogja

Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve elÅ‘tt Száznegyvenhármat léptem: ez a hossza a szobor-sornak. Hírnök, ki megölt milliók végsÅ‘ tisztelgését hozza, úgy mentem el a szobor -sor elÅ‘tt.   Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fÅ‘vel a hadrakelt hit zord hadnagyai, a Vilmosok! és Coligny és Cromwell – Å‘k néztek rám – s a szablyás Bocskay!… […]

Október 23. Emlékezzünk… “Csak a PetÅ‘fi – lángragyújtotta tömeg érezhette azt, amit mi. Mindenki esküre emelte a kezét és felujjongva, megrészegülve a szabadság elsÅ‘ leheletétÅ‘l, ami hosszú évtizedeken át nem volt levegÅ‘je a magyar égboltnak, megrészegülve a nagy mámorító merészségtÅ‘l, hogy mit merünk és hogy merhetjük mindezt ha akarjuk és ha van bátorságunk – könnyekre […]