Archívum: 2012.február

Gr. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál

E dolgozat szerzője nem irodalmár, még kevésbé történész, csupán nagy tisztelője annak a kornak, amely megszülte gróf Széchenyi Istvánt és Vásárhelyi Pált. -“Meghalt Mátyás király oda lett az igazság.” És oda lett az önálló államiság hosszú évszázadokra! Mohács után bekövetkezett az igazi romlás, az erkölcsi és gazdasági züllés. A magyar urak szerzési vágya, kapzsisága határtalan, […]

Kilakoltatások

A mögöttünk hagyott évtizedek  –  vagy mondjuk inkább úgy: a kimúlt rendszer –  talán egyetlen pozitívuma , hogy gazdasági okokból nem volta tömeges kilakoltatások. Generációk nőhettek fel úgy, hogy legfeljebb  az irodalomból vagy a nagyszülők , szülők elbeszéléseiből ismerhették ezt a szomorú hatásaiban gyalázatos intézményt. A fordulat ( és nem rendszerváltás)   csalhatatlan jele, hogy ismét […]

Farsangi boszorkányok

Sok évszázada már,hogy Könyves Kálmán király törvényileg így rendelkezett: – “boszorkányok pedig nincsenek” – mert nem  anya szülte őket csak a képzelet; ezért születhetett meg ez a rendelet. Azóta a boszorkányok így farsang táján felajzva attól, hogy – nem égetik őket máglyán, kerengve szálldosnak a képzelet szárnyán. Szállnak ide, repülnek oda, no nem Malév gépen hanem […]

Mit akar a MIÉP Tiszaújvárosban?

Se többet, se kevesebbet, mint az ország más tájain sorra alakuló MIÉP szervezetek. Ám a mi helyzetünk valamivel nehezebb; az ország talán  ” legfertőzöttebb” területén akarunk gyökeret ereszteni és szárba szökkenni. Néhányan – elszántak – bizonyosak vagyunk benne , hogy maradtak még zugok, fertőzetlen szigetek, ahonnan biztatást, bátorítást kaphatunk. Szükségünk van erre, no meg a […]

Búcsú egy ” friss lángú” Embertől

KOVÁCS  BÉLA   BÁCSI  HALÁLÁRA! ” Annak pedig, aki csinált valami megjegyzésre méltót az életben, elöregedvén így kell beszélnie. Engedjétek meg, hogy saját lábamon vonuljak a háttérbe. Ne nógassatok további teljesítményre. Ne csapjatok be ; ne kapassatok el. Ne kompromitáltassátok egy tolakvó aggastyánnal azt a friss lángú fiatalembert, azt a szívós férfit, akinek emlékét én is […]

Emlékműsor

” …egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat néven nevezNI!” Az emlékműsor az  ’56 – os forradalomból csak  Nagy Imre kétségbeesett rádiószózatát idézi a magyar és a világ népéhez, valamint Tamási Áron Magyar Fohász című írását. És mégis ötvenhatról, ötvenhatért szól Ady, József Attila , Pilinszky János, Nagy Gáspár, Reményik […]

Vers mindnkinek

” …ide a Trónt! a világ végén jártam s otthagytam a látogatás jelét! Buddha ránézett, hosszan, szánakozva, és felemelte lassan a kezét, és megszólalt:  –  Te nyomorult majom, te te barbár ész  és erő – szörnyeteg, azt hiszed, hogy míg féktelen  hatalmad harc és önzés fűti , lebírsz engemet? ” ( Szabó Lőrinc: Szun Vu […]

Aratásról röviden…

Kapott feladatom, hogy három percben beszéljek a paraszti élet a paraszti munka nehéz, olykor embertelen megpróbáltatásairól. Tartok tőle, hogy bár nem vagyok egy szószátyár ember mégis túllépem néhány másodperccel ezt az időkorlátot. Aratási ünnepre jöttünk bár már közelebb van a vetés ideje mint az aratásé, de a szándék, hogy az aratási ünnep hagyománnyá nemesedjen, feledteti […]

Évforduló

A várossá válás harmincadik évfordulóján lehetőséget kaptam, hogy nyolc percig beszélhetek a tiszaszederkényi város rész múltjáról, jelenéről. Nehéz, majdhogynem lehetetlen vállalkozás, nyolc évszázad történéseit,még rövidre szabva is, a teljesség igénye nélkül megrajzolni. Szederkény története ugyanis Magyarország történetének a lenyomata, az ország történelme pedig nem volt híján zivataros évszázadoknak. Az adatolást Cseterki Sándor Tiszaszederkény története című […]

Kezdet és Vég

Csak a nagy ég a tudója, ( én csak sejtem) hogy miért a közöny, a minden mindegy magatartás, múltunk nagybetűs napjainak felejtése.  Az egyik  nyilvánvaló ok: az elmúlt évtizedek agymosása, nemzetietlenítése, hazugságai talán mélyebben ivódtak az emberek tudatába, kitörölhetetlen nyomot hagyva a lelkekben. Most , amikor  tényleg minden kényszer nélkül, felszabadultan ünnepelhetnénk – amúgy tragikus […]