Ha majd…
Ha majd e világból el kell menni,
nem fogok senkitől elköszönni!
Itt hagyok mindent, amiért érdemes volt élni
amiért érdemes volt reggel felébredni.
Maradjon minden úgy mintha itt lennék,
maradjon minden valós – és ne emlék.
A maradók csodálják a felkelő Napot,
mely életre cirógatja az elvetett magot.
Hallgassák Lisztet, hallgassák Bartókot,
szeressék ahogy van a TEREMTETT VILÁGOT…
S ha eljön a végső óra, –
várva a hívó szóra:
imádkozom Istenhez;
teremtsen lelkemben rendet!
Vezesse be a transzcendens világba;
mert megfáradt e földi bolyongásba.
Nem hagyok örökül talmi kincseket,
legyen az utódok jussa is : – ” Hit, remény, szeretet.”
Éles Mihály 2011.augusztus 14.