Egy napon – el kell menni…
Ha majd egy napon el kell – menni,
nem fogok senkitől elköszönni!
Itt hagyok mindent, amiért érdemes volt élni
amiért érdemes volt reggel felébredni.
Maradjon minden úgy mintha itt lennék,
maradjon minden valós – és ne emlék.
A maradók csodálják a felkelő Napot,
amint életre cirógatja az elvetett magot,
hallgassák Lisztet, hallgassák Bartókot,
szeressék ahogy van a TEREMTETT VILÁGOT…
Ha itt lesz a végső óra…
És várva a hívó szóra ,
imádkozom Istenhez:
teremtsen lelkemben rendet!
Vezesse lelkem egy transzcendens világba,
mert megfáradt itt e földi bolyongásban.
Nem hagyok örökül talmi kincseket!
Maradjon a lelkekben : ” HIT,REMÉNY, SZERETET.”
Éles Mihály
2011.augusztus 14.