Éles Mihály blogja

Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt Száznegyvenhármat léptem: ez a hossza a szobor-sornak. Hírnök, ki megölt milliók végső tisztelgését hozza, úgy mentem el a szobor -sor előtt.   Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fővel a hadrakelt hit zord hadnagyai, a Vilmosok! és Coligny és Cromwell – ők néztek rám – s a szablyás Bocskay!… […]

Október 23. Emlékezzünk… “Csak a Petőfi – lángragyújtotta tömeg érezhette azt, amit mi. Mindenki esküre emelte a kezét és felujjongva, megrészegülve a szabadság első leheletétől, ami hosszú évtizedeken át nem volt levegője a magyar égboltnak, megrészegülve a nagy mámorító merészségtől, hogy mit merünk és hogy merhetjük mindezt ha akarjuk és ha van bátorságunk – könnyekre […]

Hajdu Imre: Hamvas Béla hazatalált Tíz évvel ezelőtt, 2009. március 24-én vette fel a tiszaújvárosi Városi Könyvtár Hamvas Béla író nevét. Az évfordulóra azzal a beszédemmel emlékszem, amely az avatóünnepségen, a helyszínen elhangzott. Tisztelt Ünneplő és Tisztelgő Közönség! Hölgyeim és Uraim! Három hétre Húsvét ünnepétől, mondandómat egy bibliai történettel kezdem. Azt, hogy elmondom, annak mégsem […]

Nőjön nagyra az a FA, szeretnék majd pihenni alatta!

Éles Mihály ÉDESANYM EMLÉKÉNEK Anyám Ki engem szíve alatt hordott, se írni, se olvasni nem tudott… Már kicsiny gyermekkorában iskola helyett a határban, kapával kezében rótta a sorokat, befelé folyt könnyeivel öntözve azokat. Anyám aki engem  e világra hozott, megbékélt sorsával sosem panaszkodott, nem lázadt, nem perlekedett, csak jóra nevelte  a hat gyermeket. Hatévesen, sírva-kiabálva […]

„Magyar Péter egy olyan csoda, amit őszintén szólva nem néztem ki ebből a világból itt” – írja Facebook-bejegyzésében Kornis Mihály József Attila-díjas író, a Körmagyar, a Végre élsz, a Napkönyv vagy a Kádár János utolsó beszéde című művek szerzője. Kornis Mihály író igen aktív a Facebook-oldalán, szinte napi rendszerességgel kommentálja a közélet különböző eseményeit. 2025. […]

1983. április 22. BÚCSÚ  ILLYÉS GYULÁTÓL SÜTŐ ANDRÁS  gyászbeszéde ILLYÉS  GYULA koporsója mellett. A gyász és az emlék hozta csekélységemet is ide – országhatáron át, a Hargita tövéből –, Illyés Gyula koporsója elé. A gyász, mely az egyetemes, tizenötmilliónyi magyarságé, sőt a nagyvilágé, és az emlék: valamikori közös erdélyi utazások havas hangulata, a személyes ismerkedés […]

“NE ÖLJ!” ÁBRÁND ÉS ÓHAJTÁS Csak egymás kezét kéne fogni, nem egymás torkát szorongatni! Ha egy szív lenne minden ember: nem kellene többé fegyver – soha többé gyilkos fegyver…   Újsághír: -“Érdekek, geopolitikai tervek, pénz- és hataloméhség, valamint a fegyverkereskedelem a felelős a háborúk okozta pusztításért” – hangoztatta Ferenc pápa Észak-Olaszországban, az Isonzóhoz és Doberdóhoz […]

Élettársunk – a termőföld Az elmúlt két-három évben vajúdó termőföld tulajdonviszonyok – a meghozott, majd módosított törvények ellenére – rendeződni látszanak.Talán a kezdeti félremagyarázásokon, mesterséges akadályokon már túl vagyunk s aki termőföld tulajdonos akar lenni,azzá lehet,ha megvannak a feltételek.Reményeim szerint tehát véget ér mindörökre az a lidérces kor, amelyben az idegen szellemű erő földnélküli pályára […]

Mama és Papa, kéz a kézben, sétálnak már hatvan éve.   E hat évtized mit hozott? Két gyermeket és hat unokát, kik úgy szeretik Papát s Mamát!   Mama szíve oly jó meleg, mint a sütő, miben sütijét leled. Kezeivel megcirógat főztjével meg jóllakat.   Gondoskodik mindenkiről! Szeretet árad szemeiből, csillagok ragyognak arcán – az […]