Emlékműsor
” …egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!”
Az emlékműsor az ’56 – os forradalomból csak Nagy Imre kétségbeesett rádiószózatát idézi a magyar és a világ népéhez, valamint Tamási Áron Magyar Fohász című írását. És mégis ötvenhatról, ötvenhatért szól Ady, József Attila , Pilinszky János, Nagy Gáspár, Reményik Sándor, Kányádi Sándor, Illyés Gyula, Ratkó József, Hobó és a Biblia által Závory Andrea, Badonics Adrienn és egy gyereksereg közreműködésével.
A színpad három részre tagozódik:
Az egyik oldalon az egyetértő, együtt éneklő ( fényes szelek nemzedék ) a másik oldalon a gondolkodó, vagyis a kételkedők, középen pedig a krónikás és a mesemondó. A fényes szellők vörös nyakkendős nemzedéke együtt énekli ( Nagy Feróval magnóról) a Mint a mókus fenn a fán…, Mienk a föld és más mozgalmi dalokat. — majd csalódottságuk, meghasonlottságuk jeléül leveszik a nyakkendőt és eldobják.
Talán itt kezdődik 1956 október 23.
“…Reszketnek a vizek iszapjától
És mégis tisztátalanul
Semmi kedvük sincsen tovább menni”
“Eladtam nekik mindenem, dalokat, verseket, táncot./ De minden kevés volt ahhoz, hogy feledni tudjam a láncot.”
A mesék meséjében a mesemondók mesemondóját (a költők kötőjét ) hallgatva megváltoznak az emberek, a gőgös szerény lesz, a haragos megbékül, a hazug igazmondóvá válik, csak a kegyetlen zsarnokokat nem tudja megváltoztatni “mert azok soha nem tudják végig hallgatni”. A zsarnokság bosszújától a haláltól a költők költőjét és híveit a Tűzszárnyú madár mindig megmenti a – mesében –teszem hozzá ! A valóságban pedig ” hol zsarnokság van – ott zsarnokság van” .
“Szenvedő lélekkel áhítjuk, hogy a rontó harcok megszűnjenek; s kérjük az emberi bölcsesség szellemét, hogy a harcok küzdőit igazságtalan ítélet ne érje” -nem így lett!
“…a sír NIncs sehol…”
” Lebegsz az idő vizében és nem nézel hátra./ Jobb is mert akik otthon maradtak, csak egy napot kaptak, hogy rendbe tegyék életüket / és ha nem tudják meg kell halniuk / Bár a halál néha jobb , mint az élet.” – ” a sír nincs sehol. ” _
” Sósabbak itt a könnyek
S a fájdalmak is mások
Ezerszer Messiások
A magyar Messiások.
Ezerszer is meghalnak
S üdve nincs a keresztnek
Mert semmit se tehettek
Óh, semmit se tehettek. ”
” ..a sír nincs sehol…” – és a gyilkosokat nem lehet néven nevezni. – Jaj a legyőzötteknek! Dicsőség a legyőzötteknek! Ámen.
Tiszaújvárosi Krónika , 1992. október 19. Éles Mihály