Éles Mihály blogja

Tisztelt Képviselő Úr , Tisztelt Képviselő Testület!

A  tiszaszederkényi temetÅ‘ben található katonasírokkal,  kapcsolatban szeretném megosztani gondolataimat önökkel. Tiszaszederkényben születtem, a temetÅ‘ szomszédságában nÅ‘ttem fel. Gyermekként gyakran játszottunk ott társaimmal. A játék mellett feladatot is kaptam szüleimtÅ‘l. Édesanyám megmutatta a magyar katona, Balogh György  sírját – akkor még nem tudtuk a nevét – akit  1944. októberében tarkón lÅ‘ttek felettesei mert katonaszökevénynek nyilvánították! ( Halotti anyakönyvi kivonatból: “Balogh György nÅ‘s, született Nagyváradon (?) megh. 44 október, hadbíróság által golyóáltali halálra ítélve, állítólag szökés miatt, temetÅ‘ árkából kivétetett tetemének rendes sírhelyt ástak koporsóba téve az egyházközség jelenlétében eltemettük. 1945. május 1. Eötvös Ferenc lelkész.” ) Bűne az volt, hogy meglátogatta a hozzátartozókat egy Szederkény közeli faluban! A temetőárokba kaparták el! Pár hónappal késÅ‘bb a falu lakói kihantolták és református egyházi szertartás szerint eltemették. Ezt a sírt gondoztuk mi testvéremmel, szüleimmel és a szomszédokkal. KésÅ‘bb pedig már mások is ültettek rá virágot. Napjainkban is gondozott a sír, halottak napján koszorúk, virágok, mécsesek borítják.A kilencvenes években hosszabb ideig dolgozott itt egy sírköves mester, aki egy jó állapotban levÅ‘ sírkeretet helyezett a sírra, így óvva azt. A sírkeretre helyezte el a temetÅ‘ hátsó részébÅ‘l  –  a két román katona sírkövét amelyeket a temetÅ‘kerítés átépítése miatt emeltek ki. A két román pilóta repülÅ‘gépét  1919-ben lÅ‘tték le Sajóörös és Szederkény légterében,  ezt nagyszüleink elbeszélésébÅ‘l tudjuk. Gyermekként az Å‘ sírjaikra is vittünk virágot társaimmal, Mindenszentek napján. Most tehát az a furcsa helyzet állt elÅ‘, hogy a magyar katona, Balogh György sírján két román katona sírköve áll, az Å‘ neve pedig sehol sincs feltüntetve. Ez ügyben én pár évvel ezelÅ‘tt magánemberként írtam a Honvédelmi Minisztérium Hadisírokat Gondozó intézményéhez, majd beszéltem helyi önkormányzati képviselÅ‘kkel is.Eredménytelenül. Pedig csak egy kÅ‘darab kellene, rávésve  a megfelelÅ‘ adatokat, a román katonák sírköve pedig vissza kerülhetne arra a területre ahol nyugszanak. Én ahhoz a nemzedékhez tartozom, akik még emlékeznek ezekre az eseményekre szüleink, nagyszüleink elbeszélései révén. Szeretném ha utódaink is megismernék falunk múltjának ezt a részét is és tovább gondoznák, ápolnák az elhunyt katonák síremlékeit. Bízom benne, hogy az önök segítségével mindez valóra válik!

Tisztelettel: Éles Mihályné Tóth Irma

( Halotti anyakönyvi kivonatból: “Balogh György nÅ‘s, született Nagyváradon (?) megh. 44 október, hadbíróság által golyóáltali halálra ítélve, állítólag szökés miatt, temetÅ‘ árkából kivétetett tetemének rendes sírhelyt ástak koporsóba téve az egyházközség jelenlétében eltemettük. 1945. május 1. Eötvös Ferenc lelkész.” )
Tiszaszederkény, Kossuth L. u. 16.