Emlékezzünk…
Ősz van …
– S ha ősz van, akkor október hatodika, november negyedike tolul fel az emlékezetünkben.
Dátumok, számok – a “Magyar Golgota” egy-egy jelzőkeresztje – gyász …
Gyász és gyász! Századokon átívelő, folytonos halottak napja! Muhi, Mohács, Nagymajtény, Világos, Arad s Trianon (!)
Talán elfordult tőlünk a Teremtőnk, magunkra hagyott mert érdemtelenekké váltunk – vagy nagyon is szeret s időnként próbára visz – büntet, ver bennünket?!
Mint azt Ady Endre írta:
“Ha van Isten,
ne könyörüljön rajta:
veréshez szokott fajta,
(…)
Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig,
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.”
Vajon meg lehet szokni a verést, a legyőzöttséget?! Egészséges lelkülettel aligha…
“Memento mori!” – Emlékezz a halálra!
Itt és most emlékezzünk a 172 éve történtekre, október hatra, emlékezzünk arra a gyászos, szomorú szombatra!
Emlékezzünk az aradi vértanúkra, akik katonai esküjükhöz s a hazához mindvégig hűek maradtak s a kegyetlen bosszúállás áldozatai lettek:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezic Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Gróf Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Gróf Vécsey Károly.
Az akasztófa s a halál árnyékában még egyenként üzentek nekünk: a jövőnek a mának!
1.) Aulich Lajos:
“Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”
2.) Damjanich János:
“Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
3.)Dessewffy Arisztid:
“Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
4.)Kiss Ernő:
“Ne tegyetek senkinek szemrehányásokat – Isten áldjon meg benneteket! Imádkozzatok ártatlan lelkemért , ez az utolsó kívánsága szerencsétlen apátoknak.”
5.)Knézich Károly:
“Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
6.)Láhner György:
“Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!”
7.)Lázár Vilmos:
“Én mártír vagyok, és ártatlanul halok meg. Az Isten,aki még sohasem hagyott el, most sem fog elhagyni.”
8.)Gróf Leiningen-Westerburg Károly:
“Éppen most, szenvedtek ki négyen közülünk, még visszhangoznak a lövések szívemben.”
9.)Nagy-Sándor József:
“De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
10.)Poelteberg Ernő:
“Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
11.)Schweidel József:
“Ahogy gondoltam! Halálra ítélve lőpor és golyó által.Mindezt előre láttam, és ezért a legkevésbé sem lepett meg.Haynau tehát megerősítette ítéletünket.- Isten fizessen meg neki érte.”
12.)Török Ignác:
“Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
13.)Gróf Vécsey Károly:
“Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
S most emlékezzünk az Imára is!
Damjanich János (Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra)
“Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom.”
Ámen – Elvégeztetett!
Éles Mihály 2019. október