“Nyilvános életemnek, s minden politikai működésemnek alphája s legmélyebb talpköve soha nem volt egyéb és soha nem lesz más, mint azon nemzetiség kifejtésének és nemesbítésének minden tehetségem szerinti előmozdítása, mellynek körében világot látnom rendelt a Végzés. Hogy lehetett volna tehát uj hatáskörömben bármilly előbbi gondolatom, mint a Tiszavölgy, melyben legtöbb és legeredetibb magyar lakik, s […]
“A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.” Albert Camus 1957.
Csak egymás kezét kéne fogni, nem egymás torkát szorongatni! Nem kellene többé fegyver, ha egy szív lenne csak az ember… Bár az óhaj évezredes, az emberiség mégsem kezes!
Egy fiatal tehén világra hozta fiát, a négy lábon is csak csetlő-botló bikát. A kis bikácska olyan aranyos, elől Barna hátul meg Lajos. Kiskamaszként eszes volt, jól tanult a bikaiskolában örült is a sok barom – lesz értelmiségi a családban! És “nagy” bika lett a kis bikából, s elege lett a tudományból, belezüllött az éjszakába […]
Kedves Loránt ! Ez a megszólítás nem a bizalmaskodás jele hanem a nagyrabecsülésé, mert még mindig a fülemben vannak a tegnap Tiszaújvárosban hallott súlyos, veretes szavak, a magyarság sorskérdéseiről! Magam is úgy érzem, hogy ami ma történik az már a vég kezdete – Arany János ” poloskái” úgy haladnak céljuk felé mint “a kés […]
Jeltelen sírban alussza örök álmát Balogh György honvéd a tiszaszederkényi református temetőben. Azért kellett meghalnia mert engedély nélkül (!) meglátogatta a családját egy Tiszaszederkényhez közeli faluban (a falu neve még ma is ismeretlen előttünk!). Bár visszatért a csapatához, bírái mégis ” katonaszökevénynek” minősítették! Azért kellett tehát meghalnia mert szerette az övéit! Az ítéletet 1944. október […]
Ősz van, az elmúlás érzete leng körül. Az elkövetkező napok, hetek ennek jegyében telnek el. E borongós ,szomorú időszak kísérői a Halottak napjának.Emlékezünk elhunyt rokonainkra,ismerőseinkre, rendbe tesszük szeretteink sírjait, virágot helyezünk el, gyertyát gyújtunk. A ravatalozó megújításával a szederkényi temető is méltóképpen várja a megemlékezőket. Az önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásával, sor kerül a temetőben […]
A mindennapi kenyér A magyar nyelv nagyon szépen árnyalja azokat a fogalmakat amelyek tartalmilag fontosak a nyelvhasználat számára. Az élet fogalma – a paraszti létben nemcsak azt jelentette, hogy lélegzünk, gondolkodunk, alszunk, eszünk egyszóval élünk – hanem a mindennapi kenyeret és amiből a kenyér lesz : a búzát és a gabonát . A paraszti világban: […]
A Szederkébe két ajtón kell belépni itt szokták a néphagyományt őrizni! A” kislányok” a messzi múltat kutatják, s értékeit az utódoknak átadják. Tanulják meg hogyan kell szőni, fonni , miként kell a frivolitást csinálni, hogyan kell a rececsipkét kivarrni? A csillogó gyöngyökből százféle csodát: karkötőt, kalárist, fülbevalót, medált. Farsangi fánkot, kemencében kenyeret, süthet, süthet,süthet Erzsike […]
Éles Mihály ÉDESANYÁM EMLÉKÉNEK… Anyám Ki engem szíve alatt hordott, se írni, se olvasni nem tudott… Már kicsiny gyermekkorában iskola helyett, a határban kapával kezében rótta a sorokat, befelé folyt könnyeivel öntözve azokat. Anyám aki engem e világra hozott, megbékélt sorsával sosem panaszkodott. Nem lázadt, nem perlekedett, csak jóra tanított, hat gyermeket… Tudott […]