Nekem nemcsak „térkép e táj”

Tisztelt Szerkesztőség!
Augusztus 11-én, közel hetvenöt perces adásban mutatta be Tiszaújvárost az MTV Főtér című műsora. Tudósítás történt levegőből, vízről és szárazföldről. Madártávlatból láthattuk a panelházakat, vagyis a múltat, pontosabban a közelmúltat és az új építésű kertvárosi házakat — a jelent és a jövőt. Ez a település azonban nem ötvenéves múlttal rendelkezik, hanem többszáz éves múltra tekint viszsza. Szederkény városrész szerves része Tiszaújvárosnak — mondhatjuk az őse, melynek földjéből nőtt ki. A tiszaszederkényi városrészről azonban „se kép, se hang” az adásban. Elhangzott ugyan kétszer is a név, egyszer Józsa Lajos mű vész utal rá, majd egy családban, a hurkatészta készítésével kapcsolatban. Úgy gondolom, ettől többet érdemelt volna ez az Árpád-kori település. A város már rövid ideig viselte a Tiszaszederkény nevet, ezért is kaphatott volna néhány műsorpercet. Ez jó alkalom lett volna arra, hogy százezrek, esetleg milliók szerezzenek tudomást létezéséről. Nem történt meg, ez több mint figyelmetlenség, ez bűnös mulasztás volt!
Üdvözlettel:
Éles Mihály

Viták kereszttüzében az új városnév 2.

Kedves Éles Minály!
Mondandóm bevezetőjeként meg kell köszönjem olvasói levelének bár elkeseredett, de tisztességes hangját, ami nem mindig volt jellemzője az MDF-beli állásfoglalásoknak. Igy például kedvetlen emlékként még ma is őrzöm a tavaszi választásra átírt SZDSZ-plakátok egyikét amelyen MDF-ügyködő(k) azzal vádolt(ak), hogy annak idején, mint újdonsült város tanácstagja, a Leninváros név szülője én voltam. Akkoriban az ízléstelen hazugságokra nem válaszoltam, most is csak e levélváltás ürügyén említem meg, hogy ama első városkeresztelő után – igaz, gyávaságból más indokkal, de a valóságban az új városnév miatt – akkori, és esetleges későbbi tanácstagságaimról lemondtam.
Továbbá azt is meg kell említenem, hogy 26 éven át Tiszaszederkény állatorvosa voltam, és hiszem, hogy e hosszú idő alatt érzékelhető volt a falu- és emberszeretetem. Amiből egyenesen következik, hogy e kedves, ősi településnek rosszat ma sem akarhatok.
A nagyipar és általa a város a kedvező vízföldrajzi és geológiai viszonyok miatt települt erre a tájra. Építményrendszere azonban nemcsak Tiszaszederkény, hanem Tiszapalkonya, Oszlár, Sajószöged és Sajóörös egykori közigazgatási területéből is kihasított kisebb-nagyobb darabot. Hogy pontos legyek : Tiszapalkonya területéből többet, mint a szederkényi határból, amiből az is következhetne, hogy Palkonya is igényt tarthatna a városnévre, városunk azonban, noha e kedves falucskák gyűrűjében épült, egyik településsel sem azonosítható. Bár az önkormányzatban, az SZDSZ abszolút többséget élvez és így szinte minden kérdésben egyedül is dönthetne, vélem, érzékelhető, hogy egyik képviselője se kerget pártérdeket: ki-ki legjobb tudása, lelkiismerete szerint áll döntéseiben erre vagy arra az oldalra. Ami gyakorta azt jelenti, mint például ,városnév eldöntésénél –
egymás ellen szavaznak
az SZDSZ-beliek. És ezt figyelembe
véve a más városok önkormányzatban érzékelhető pártviaskodást, minden városlakót megelégedéssel tölthet el.
A november 8-i önkormányzati ülés egységesen csak a városnév megváltoztatásának szükségességét mondta ki, de a névválasztást, a döntés jogát önmagának fenntartotta, gyakorlatilag a városlakókra bízta. És hogy ez a véleménykérés a költségkímélés érdekében nem népszavazással hanem levelezőlapos megkérdezés rnódszerével történt nem változtat a tényeken a beérkezett 4424 szavazatból Tiszaújváros 2084. Tiszaszederkény (bár a bizottsági ajánlás ezt a városnevet sugallta a levelezőlapon_) csak 1727 szavazatot kapott. Mindennek eredményeként — volt légyen bármelyik képviselőnek bármiféle véleménye — jogosan más nevet nem választhatott.
Mindez természetesen nem jelentheti azt, hogy a falu ne őrizhetné meg a továbbiakban is ősi, gyönyörű nevét Mint ahogyan Budapest közigazgatási határain belül például Újpest, Zugló, Óbuda, stb. a holnapokban is Újpest, Zugló. Óbuda marad.
Végezetül, kedves Éles Mihály néhány tárgyi tévedésére hívnám fel figyelmét.
1. Elítél, mert hozzászólásomban nem volt semmi ceremónia, ünnepélyesség, csak szürke (reménykedem: tényszerű) hétköznapiság.
Gondolom, az önkormányzat nem ünnepi beszédeket, hanem esetleg szürke, de mindenképpen igazságos, logikus érvelést vár el a képviselőktől. A harsogó szónoklatok elmondását az elmúlt hónapokban a Parlamentben gyakorolták.
2. Csak félrehallásból születhetett apróbb hiba, de el kell mondanom, hogy én nem Tiszaújvár hanem Tiszaújhely városnévre szavaztam a levelezőlapon. De hát ez, ízlelgetvén önmagamban a felsorolt kínálatot, szívem joga volt.
3, Nem hiszem. hogy a képeslapos megjegyzés a képviselőkre olyan hatást gyakorolt, hogy annak révén 12 dühös ember született. Gondolom a véleményalkotásban Váradi József okos érvelésének nagyobb súlya volt.
4. Befejezésként annak kijelentését is megkockáztatom, hogy a város lakosságának jelentős százaléka nem a Tiszaszederkény városnév, hanem a Tiszaszederkény városnevet zászlajára tűző, de helyi megnyilvánulásaiban is szélsőséges megoldásokat felvonultató MDF ellen szavazott. És ezért a véleményért a véleményt tükröző számszerű vereségért a képviselő testület felelőssé ugyebár nem tehető.
Kedves Éles Mihály! Szeretném ha leírt mondataimat és bennük érveimet nem ellenséges üzenetként értékelné. Hiszem, hogy ön abból a táborból azon kevesek közé tartozik, akiknek elképzelésében az enyémhez hasonló álmok élnek egy tiszta erkölcsű, szabad hazáról.

Tisztelettel:
Zabos Géza

Viták kereszttüzében a városnév 1.

Tisztelt Szerkesztőség!

Ez év tavaszán e hasábokon egy rövid dolgozatban már elmondtam véleményemet a város elnevezésével kapcsolatban. S mint ilyen érdekelt, örömmel mentem az önkormányzat tiszteletteljes invitálására az önkormányzati ülésre. Az első napirendi pont: állásfoglalás a város elnevezéséről. Elégedetten dőltem hátra a székben, azt gondolva, hogy most mégis csak történelmi pillanatnak leszek, leszünk tanúi.
Mint a velünk élő történelemben járatos polgár gondoltam, hogy most a legidősebb városatya fogja visszaadni ünnepi beszéd kíséretében a városnak azt a nevet, amelyet húsz éve otromba gyalázatossággal vettek el tőle. Örültem is amikor a legidősebb városatya, az általam eddig tisztelt Zabos Géza bácsi emelkedett szólásra. De jaj! Szólásában semmi ceremónia semmi ünnepélyesség, csak szürke hétköznapiság. Előadta, hogy a közvélemény alapján két városnév, Tiszaújváros és Tiszaszederkény közül kell választani, bár ő Tiszaújvárra adná a voksát, de hát … Érvényesüljön a népakarat, legyen a város neve ezután Tiszaújváros. Eddig a várva vart „ünnepi beszéd” s utána a döbbenet. Kisvártatva előállt egy ifjú bárd, tisztelt kollégám Lázár Jóska. Első nekifutásra egyetértve Géza bácsival, miszerint neki is a Tiszaújvár imponál (csak nem közös gyermek?) de hát … Legyen a város neve Tiszaújváros, végtére is Tiszaszederkény elég távol van az emeletes házaktól és ő még nem is látott olyan képeslapot, amelyen Tiszaszederkény falu városként szerepelne. Ez bizony gránitkeménységű érv, kikezdhetetlen igazság, ilyen valóban nincs és nem is volt.
Ezután már hiába hivatkoztak néhányan a történelmi múltra!
Hiábavaló volt Nagy Lászlónak azon kijelentése, miszerint nincs igazuk azoknak, akik azzal érvelnek, hogy a városnév hosszúsága negatívan befolyásolja a környező nagyvállalatok külföldi megítélését. S ő, személy szerint e szép és történelmi Tiszaszederkény névre fog szavazni. Dr. Lantos-né igyekezett menteni a menthetőt, hogy ha ez a település megért csaknem ezer évet ezzel a névvel, akkor megérdemli, hogy esélyt kapjon a következő ezer évre is. De a tizenkét dühös embert ez sem rendítette meg, ők a képeslap-koncepciót kedvelték meg és punktum! Legyen a város neve ezer évekre Tiszaújváros!
Csalódott szomorúsággal álltam fel a kényelmes székből és elhagytam a termet.
Íme, beérett negyven év elvetett magjának a gyümölcse. A fiatalok úgy szavaztak ahogyan szavaztak, nem róhatjuk fel, nem bánthatjuk meg őket, hiszen nem az ő hibájuk. De hát, kedves, tisztességben megőszült Géza bácsi, csak ennyi lenne az affinitása történelmi múltunkhoz?! Hölgyeim és Uraim! Ez történelmi pillanat volt. Önök most elfogadtak és megerősítettek egy húsz év előtti döntést, miszerint Tiszaszederkénynek nincs helye Magyarország térképén. Gratulálok! Kelt, Tiszaszederkényben 1990. november 22-én este.