A ‘Nincs kategorizálva’ kategória archívuma

” Ahogy lehet”

” Alig van ember, kinek keblében a jó és a szép magvai a természettől hintve ne lennének…” ( Kölcsey Ferenc : Parainesis ) Az elmúlt két évben az eddig sorszámozott iskolák sorra vették fel  történelmünk nagyjainak a nevét, ügyelve arra , hogy ezek a nevek már “időtállók” legyenek. Ehhez a folyamathoz csatlakozott az Általános Művelődési […]

Névadó: Vásárhelyi Pál (1795-1846)

“Magyarország rosszul volt, meglehetősen van, de jól lesz!” ( Gróf Széchenyi István) A história szerint már a 17. század emberét is foglalkoztatta a Tisza ármentesítése, azonban a történelmi helyzet a technika fejletlensége akkor még nem tette lehetővé a beavatkozást. A 19. század első felének viszonylagos békéje, háborúmentes évei  kedvező alkalmat kínáltak arra, hogy megoldják azokat […]

Vásárhelyi Pál

Elhangzott a névadó ünnepségen 1992 november  20 – án. Megtisztelő feladatom, hogy röviden szóljak Vásárhelyi Pál életútjáról, a kétszázadik születésnapján. Azzal a reménnyel állok itt, hogy az önökben és bennetek élő Vásárhelyi képet, néhány színnel gazdagíthatom, s ezzel jó szolgalatot tehetek Vásárhelyi Pál emlékének. A századik születésnap megünnepléséről életrajzírója Gonda Béla könyvéből a következőket tudjuk […]

Az én nagy könyvem, Móricz Zsigmond: Erdély

– A hetvenes évek közepén, egy író-olvasó találkozón, Végh Antal pályakezdéséről szólva elmondta, hogy kik s hogyan álltak mellé és követték nyomon szárnypróbálgatásait. Elsők között említette Szabó Pált és Veres Pétert. A kérdésre, hogy vajon elégedett lenne – e, Szabó Pál ha élne és elégedett – e saját írói teljesítményével – Végh Antal?  Végh Antal […]

I love you, Lajos

Emlékeznek még?!… Ugye emlékeznek arra, hogy Miskolcon, felnőtt emberek ,,tüntettek”- kiabáltak önfeledten  Bokros Lajos megszorító csomagja mellett .  – ,,I love you, Lajos” feliratú trikókban feszítettek. Szeretlek, Lajos – nevetgéltek, mosolyogtak ránk a képernyőről, tekintetükben biztatás: szorítsd a nyakunkat, szorítsd csak, Lajos! Hát ilyen az ember  –  ezt tudomásul kell vennünk, bár nem természetes – […]

Testvérbátyám mlékezete

Testvérbátyám  utolsó szavai,  2006. április 26-án , 21 óra tízperckor. “Édesanyám, édesanyám! Jaj Istenem, Istenem  –  ki fönt vár! Nagyon fáj! Milyen nap van ma? Húzzatok fel, húzzatok ki! Fogjátok a kezem, ketten vagytok, fogjátok mind a két kezem!”

Köszöntők ( Piroska és Magdi köszöntése)

Kedves Piroska, ezzel az aranylánccal szeretnénk ideláncolni Téged. Ez egy fölöttébb erős lánc mert a szeretet, az itteniek szeretete fűzi egybe a szemeket. A szeretet pedig nagy erő – s erőt adó érzés. Pál apostolt idézve: ” hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.” A szívpárnában is ott van a kis ” hangyácskák” […]

A Mammon üzenete

” Jaj a legyőzötteknek”…                                                                                                                                                                 ” Bár teljes mértékben tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam […]

Nyelv és irodalom

Irodalomról, versről és prózáról fogunk beszélni az elkövetkező időkben. A gondolatok közvetítője, kötőanyaga az anyanyelv. Az anyanyelv amelynek a minősége az irodalom minősége is. Minél nemesebb ez a kötőanyag annál masszívabb, időtállóbb az irodalom építménye. “Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkodom, írok életem legnagyobb eseménye melyhez nincs fogható (…) Naponta sokszor […]

Zombory Tibinek

Éles Mihály ZOMBORY  TIBINEK 2011. január   Az iwiw- en  láttam, hogy elérted a hatvanhatot! Ajánlom meg ne állj, hagyd el amint tudod, csak röpke négy év és máris itt lesz a hetven, én megvárlak, hogy együtt hetvenkedjünk ketten! Válasz erre: Köszönöm Misikém, de – mint Te is tudod – Mit ez a szám jelez […]