Éles Mihály blogja

1849. szeptember 12. – Kossuth Lajos viddini levele, ebben elítéli Görgei Artúr főparancsnokot a feltétel nélküli fegyverletétel miatt. Kossuth levele az angliai és franciaországi magyar követekhez és diplomáciai ügynökségekhez Vidin, 1849. szeptember 12. Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által… Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeyt […]

Soha nem gondoltam, hogy koromat ily módon csökkenteni lehet! Csak tükör kell hozzá s 73 helyett, 37 leszek. De beborul az ég s lelek – e kiutat ha a tükör majd 79 helyett 97 – et mutat!!! Misi

  Vagy félezernyi dalt megírtam s e szót: magyar, még le nem írtam. Csábított minden idegen bozót, minden szerelmet bújtató liget. Ó, mily hályog borult szememre, hogy meg nem láttalak, te elhagyott, te bús, kopár sziget, magyar sziget a népek Óceánján! Mily ólom ömlött álmodó fülembe, hogy nem hatolt belé a vad hullámverés morzsoló harsogása, […]

„Magyarország halálos ítéletén rajta van a nyugati kultúra bélyege. Csak a lábait és karjait vágták le, csak a gerincét roppantották szét, csak a mellkasát horpasztották be, de a torkát nem vágták át és a szívét nem szúrták keresztül (…)” – 1920-ban Móra Ferenc írta

Dsida Jenő: Édesanyám keze A legáldottabb kéz a földön, A te kezed jó anyám Rettentő semmi mélyén álltam Közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt a mentőm s a fényes földre helyezett… Add ide, – csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg A napnak étkét, italát Ez […]

SZÉCHENYI EMLÉKEZETE 1 Egy szó nyilallott a hazán keresztül, Egy röpke szóban annyi fájdalom; Éreztük, amint e föld szíve rezdül És átvonaglik róna, völgy, halom. Az első hír, midőn a szót kimondta, Önnön hangjától visszadöbbene; Az első rémület kétségbe vonta: Van-é még a magyarnak istene. 2 Emlékezünk: remény ünnepe volt az, Mely minket a kétségbe […]

” Miden idegszálammal, egész munkásságommal a népdalhoz kötődtem, számomra a népdal az alkotói tökéletesség – az “Énekek éneke”! Bírtalan József

Már kétezer éves a rege… Földre szállt az angyalok serege, hirdetve: megszületett az Emberfia, kinek a bűnös világot kell megváltania! Fényes csillag ragyogott az istálló felett, meleg fénnyel takartva be a kisdedet. Királyok, pásztorok,bölcsek, álltak a jászol felett: látták a JÖVENDŐT – nézték a GYERMEKET… Napkeleti bölcsek fürkészték az eget s látták felnőttként  az Isteni […]

Lovas István A rózsa nem beszél A rózsa nem beszél, hisz ő csak egy virág, Nem tudja elmondani, milyen üres nők nélkül a világ. A rózsa nem beszél, hisz nem tudja ő, Milyen csodálatos teremtmény a nő. A rózsa nem beszél, de ha tudna, Táncolva, dalolva minden drága nőt szirmával karolna. A rózsa nem beszél, […]

Egy más korban, tehetsége alapján bármi lehetett volna belőle.Emlékezőképessége bámulatra méltó volt szinte az utolsó órákig.Sokszor beszélgettünk a közös múltról a tanyavilágról, hatvan, hetven év elteltével is szinte párbeszédet folytatott a megidézett személyekkel.Ám a kemény paraszti világ csak három osztály elvégzését tette lehetővé számára s ez megpecsételte sorsát, nem ezt, nem ilyen sorsot érdemelt volna […]