„Engedjétek meg, hogy saját lábamon vonuljak a háttérbe. Ne nógassatok további teljesítményre. Ne csapjatok be; ne kapassatok el. Ne kompromittáltassátok egy tolakvó aggastyánnal azt a friss lángú fiatalembert, azt a szívós férfit, akinek emlékét én is jó szívvel őrzöm. Tegyetek elém egy pohár bort, de hadd köszönjem meg csak egy kézmozdulattal, arcomat se kelljen felétek fordítanom. Higgyétek, hogy a halál: legyőzhető, ha én, lám, elestem is. Ha mind elesünk is; kitartón, magányos hátvédként, a végsőkig, ahogy

TRIANON

ÉLES MIHÁLY:

 

Trianon…

“…VALAMI FÁJ, AMI NINCS.” ( Karinthy Frigyes

 

KOSZTOLÁNYI  DEZSŐ: MAGYAR KÖLTŐK SIKOLYA Európa költőihez 1919- ben.

 

“Ti messze költők, akik távol innen
emelkedtek az Isten szívihez,
mi földön ülünk már s szavak hamúját
kapargatjuk, és fölzokogva kérdjük,
mi lesz, mi lesz?

 

A versünk is már csak segélysikoltás,
mely ki se hat a tűzön-poklon át,
mint gyönge csecsemőé, kit megölnek,
és mint a szűzé, akit meggyaláznak
a katonák.”

 

– A feledés jótékony homályába vettetett pozsonyi csata szlogenje:  “…decretum … Ugros eliminandos esse!”  (rendeljük, a magyarok kiirtassanak!) Gyermek Lajos király leleménye: királyi rendelet harci lobogókon! A korabeli feljegyzések, írásos dokumentumok a Lajtán túli levéltárakban, eléggé beszédesek! Mintha már akkor, 907- ben “kódolták” volna a magyarság jövőjét Európában. A keresztény Európa nyugati fele már akkor is összezárt – grófok, hercegek, püspökök, érsekek, vezérletével jól felszerelt, százezres sereggel vonult Árpád népének kiirtására. Akkor nem sikerült; megalázó vereséget szenvedtek amely elvette a kedvüket a további “kalandoktól”. Ezer év elteltével még a trianoni mészárosok is csak a” csonkolásig” jutottak. A mai Európa pedig már elunta a várakozást, szemmel láthatóan ideges és úgy tűnik mindenre képes: eljött az idő – vélik!  Kísért a múlt s kísért Trianon is, a szívtáji szúrást akarják: már a látszatra se figyelve! -1920. június 4.  Magyarország keresztre feszítésének dátuma. Beszéljünk tehát erről a gyalázatról mert beszélni kell róla. A magyar írók sikolyát, segélykiáltásait évtizedeken át nem hallhattuk mert elzárták előlünk, indexre tették farizeus nemzetárulók! Hát lássuk hogyan éreztek, mit gondoltak erről a világbotrányról jeles íróink. Íme: – “Tíz óra után egy-két perccel jött a végzetes párizsi hír, és ekkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangkongással temették múltjukat és jövőjüket.

Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak mentek az utcán patakzó könnyekkel, nemegyszer hangosan zokogva. Emberek rázták az öklüket az ég felé átkozódva. Az Oktogon sarkán egy rokkant letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutogatva, őrjöngve kiabálta: „Hát ezért?” Az utcákon ismeretlen, egymást soha nem látott emberek borultak egymás nyakába, a terek padjain zokogókat vettek körül vigasztaló emberek és a harangok kongtak, kongtak, szakadatlanul, szinte elviselhetetlenül .” (Padányi Viktor: Így történt)

– “Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ott a nap. Reménykedő, bízó, sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól. (…) Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az bezárva örökre. Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket. Tudjuk: miért. Régi zászlónk összetépve, fegyverünk csorba – lelkünkön bilincs.( …) Az ítélet végrehajtatott: Erdély, Bánság, Körös- vidék és Máramaros kétmillió magyarsága bekebeleztetett Romániába…” ( Kós Károly: Kiáltó szó, 1921.

JÓZSEF ATTILA: NEM! NEM! SOHA! ( 1922 első fele)

“Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!”

-“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén (…) valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajgón az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.” ( Karinthy Frigyes: Levél 1928 )

Igen!- Erdély, Kárpátok, élő, lüktető, levágott “testrészek”: nincs, és mégis fáj! Fáj hárommillió , kirekesztett, megalázott magyar. És kell, hogy fájjon minden magyarnak! Legyen ez a megmérettetés is egyben, ahogyan Illyés Gyula gondolja: “Magyar az, akinek fáj Trianon!”

-“Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.” ( Juhász Gyula: Trianon)

Átérezve Juhász Gyula tehetetlen fájdalmát, gondolati  mélységét, mégis azt gondolom: ma már igenis beszélni kell róla,  persze  “lila gőz” –  nélkül!
Látjuk hova vezetett a több évtizedes hallgatás , pontosabban: elhallgatás!  A mi múltunk, a mi keserves történelmünk, hát ki beszéljen róla, ha nem mi magyarok?!   A tény, a valóság, amivel szembe kell néznünk: az ezer év előtti keresztény Európa után, a mostanra már keresztényellenessé vált Európa is   – “méreget” bennünket! Fogást keres rajtunk! A  gondolkodó ember pedig csak áll és csodálkozik… Vajon honnan, miből táplálkozik ez a mérhetetlen, kirekesztő, zsigeri gyűlölet!?… – UGROS ELIMINANDOS ESSE !!!

2013. június.

 

Születésnapodra

SZÜLETÉSNAPODRA

Hatvanöt éves lettél!
Köszönöm, hogy visszajöttél…
Mondtad: a TEREMTŐNEK még terve van velem!
Mondtam: a jóságod jutalma lehet,
hogy unokáiddal játszhass eleget!
Kik közül még csak Zsófit ismerhetted,
ám mellé adta Orsit, Jankát s Pannát  Neked!

Legyen élted hosszantartó s vidám,

ezt kívánja Neked örök társad: Mihály…
2008. június

ÖT ÉVVEL  KÉSŐBB…

Hatvanöt plusz öt az hetven!
Örvendjünk hát mind a ketten!

Éles Mihály

A zsidók és a hazugságaik

A zsidók és a hazugságaik.
Mai olvasmány: kivonatok Luther A zsidók és a hazugságaik c. könyvéből
“Köztünk élnek, házainkban laknak, élvezik a védelmünket, használják földjeinket és utainkat, piacainkat és utcáinkat. Hercegek és kormányok támogatják őket, tátott szájjal hagyják, hogy a zsidók elvegyék pénztárcájukat, pénzesládájukat, lopjanak és raboljanak, mindent amit csak megkívánnak. A zsidóknak, mint idegeneknek semmijük sem szabadna hogy tőlünk legyen. Amijük csak van, az mind tőlünk van. Dolgozni nem dolgoznak, nem keresnek nálunk semmit, nem is adakozunk nekik. Ennek ellenére övék a pénzünk és javaink és ők az urak a mi országunkban, ahol ők menekültek.” – és más gyöngyszemek.
“Ilyen reménytelenül teljesen gonosz, mérgezett és ördögi halom ezek a zsidók, akik ez alatt az ezernégyszáz év alatt voltak és még ma is gyötrésünk, fertőzésünk és szerencsétlenségünk voltak.”
“El kellett magamat határozni, hogy sem a zsidókról, sem ellenük ne írjak többet. De mióta észrevettem, hogy ezek a nyomorult és átkozott emberek nem szűnnek meg minket, azaz a keresztényeket is magukhoz vonzani, kiadtam ezt a könyvecskét, így én is azok közé álltam, akik a zsidók mérgezett tevékenységének ellenzői, akik óvják a keresztényeket, hogy védekezzenek ellenük. Nem hittem volna, hogy a zsidók be tudják a keresztényeket csapni azzal, hogy száműzöttségüket és silányságukat ellenük fordítják. De ördög a világ ura és ha Isten szava hiányzik, könnyű dolga van, nemcsak a gyengével, de az erőssel szemben is. Isten segítsen minket. Ámen. ”
***
“Nem hívta őket Ábrahám gyermekeinek, hanem ‘viperafészeknek’. [Máté, 3:7]. Óh, az túl sértő volt Izrael nemes vére és faja számára, és azt mondták, hogy ő ‘démon volt’ [Máté 11:18]. Urunk ‘viperafészeknek’ nevezi őket, továbbá János 8 [39,44]-ben azt mondja: ‘Ha Ábrahám gyermekei lennétek, akkor úgy cselekednétek, ahogy Ábrahám…. Ti apátoktól, az ördögtől származtok.” Nem tűrhették annak hallását, hogy ők nem Ábrahám, hanem az ördög gyermekei és ma sem tudják ezt hallani.”
***
“Ők valóságos hazugok és vérebek, akik nemcsak kiforgatták és meghamisították az egész Szentírást elejétől a végéig anélkül, hogy saját magyarázatukat valaha is abbahagyják. Szívük minden aggodalmas sóhaja, vágya és reménye azok az idők, amikor úgy bánhatnak velünk, pogányokkal, ahogy a perzsiai pogányokkal bántak Eszter idejében.”
***
“Óh, hogy szeretik Eszter könyvét, amely olyan szépen egyezik az ő vérszomjas, bosszúálló és gyilkos vágyaikkal. A nap még sohasem sütött egy olyan vérszomjas és bosszúálló népre mint ők, akik azt képzelik magukról, hogy ők Isten kiválasztott népe és úgy gondolják, hogy nekik meg kell gyilkolni és szét kell morzsolni a pogányokat. Úgy gondolják, hogy Messiásuk első cselekedete az lesz, hogy megöli és kiirtja az egész világot kardjával. Ahogy ezt már bemutatták ellenünk keresztények ellen és ha csak tudnák, szeretnék újra bemutatni. Újra és újra megpróbálták és többször orra estek…”
***
“Lehelletük bűzös a pogányok aranyától és ezüstjétől, mivel egy nép a nap alatt sem volt, ma nem olyan és nem is lesz kapzsibb mint ők átkozott uzsorájuk közepette. Azzal erősítik magukat, hogy: ‘Ha a Messiás megjön, akkor ő a világ aranyát és ezüstjét el fogja venni és fel fogja osztani a zsidók között.’. Bármikor lehetőség nyílik arra, hogy a szentírás az ő kielégíthetetlen kapzsiságukat támogassa, akkor ezt rögtön gonosz módon megteszik.
Ezert, kedves keresztény feleim, az ördög mellett nincs keservesebb, mérgezőbb, hevesebb ellenségetek mint az a zsidó, aki komolyan zsidó kíván lenni. Lehet hogy van köztük néhány, aki abban hisz, amiben a tehén vagy a liba hisz, de mind vérrel és a körülmetéléssel van körülvéve.
A történelemben gyakran vádolták őket azzal, hogy kutakat mérgeztek meg, gyermekeket raboltak el és csonkítottak meg. Úgy mint Trentben, Weszenseen és más helyeken. Ők természetesen tagadják ezt. Biztosan tudom, hogy az ilyen akarat nem hiányzik belőlük, hogy ilyesmit titokban vagy nyíltan cselekedjenek.”
***
Aki az ördögöt nem ismeri, az csodálkozhat, hogy miért gyűlölik mindenek előtt a keresztényeket, mivel erre nincs okuk, hiszen azok csak jót tesznek velük.
***
“Köztünk élnek, házainkban laknak, élvezik a védelmünket, használják földjeinket és utainkat, piacainkat és utcáinkat. Hercegek és kormányok támogatják őket, tátott szájjal hagyják, hogy a zsidók elvegyék pénztárcájukat, pénzesládájukat, lopjanak és raboljanak, mindent amit csak megkívánnak. Azaz megengedik, hogy sajátmagukat és alattvalóikat a zsidók kiszipolyozzák és koldusbotra juttassák a saját pénzükért, mindezt a zsidók uzsorája miatt. A zsidóknak, mint idegeneknek semmijük sem szabadna hogy tőlünk legyen. Amijük csak van, az mind tőlünk van. Dolgozni nem dolgoznak, nem keresnek nálunk semmit, nem is adakozunk nekik. Ennek ellenére övék a pénzünk és javaink és ők az urak a mi országunkban, ahol ők menekültek.”
***
“Ha egy tolvaj 10 guldent lop, akkor azt felakasztják. Ha az úton rabol ki embereket, akkor lefejezik.De ha egy zsidó rabol el 10 tonna aranyat uzsoraként, akkor őt nagyobb becsben tartják, mint Istent.”
***
“Nem írja TALMUDJUK és nem írják rabbijaik, hogy egy keresztény meggyilkolása nem bűn, de egy másik izraelita meggyilkolása bűn? Hogy az nem bűn, ha nem tartja meg a pogánynak tett esküjét? Ennélfogva lopnak és rabolnak (mint ahogy ezt a pénzkölcsönzéssel teszik) a pogánytól, és ez egy Istennek tetsző szolgálat. És ők a világ urai és mi a szolgáik vagyunk – sőt jószágaik!”
***
“Ismétlem, három Aesopus mesében több bölcsesség található, mint az ő egész Talmudista és rabbijaik által írt könyveikben és több, mint amit zsidók valaha is fel fognak fogni…”
***
“Ha valaki azt gondolja, hogy túl sok mindent mondok ki – túl keveset mondok ki! Mert látom, hogy hogy kezelnek minket, gójokat írásaikban és hogyan kívánnak nekünk minden rosszat iskoláikban és imaházaikban. Pénzünket uzsorájukkal rabolják el, és amikor csak lehet, aljas cseleket vetnek nekünk… Egy pogány sem viselkedik így és egy sem viselkedne így, kivéve, ha ő maga ördög vagy őt ördög birtokolja, úgy, ahogy a zsidókat birtokolja. ”
***
“Burgensis, egy nagyon művelt rabbijuk, aki Isten kegyelméből keresztény lett (ez nagyon ritka náluk), aggódik amiatt, hogy iskoláikban hogyan átkoznak minket keresztényeket (Amit Lyra is ír), és ebből azt a következtetést vonja le, hogy ők nem lehetnek Isten népe.”
***
“Most vegyük észre, hogy milyen szép kövér vastag hazugság az, amikor arról panaszkodnak, hogy ők rabok közöttünk! Jeruzsálemet több mint 1400 évvel ezelőtt rombolták le és azóta a zsidók kínoznak és üldöznek minket mindenütt a világon. Amellett nem tudjuk, melyik ördög hozta őket a mi országunkba. Mi nem hoztuk őket Jeruzsálemből ide! Igen, úgy tartjuk őket fogva, mint én szeretném a reumámat fogva tartani és minden más betegséget és szerencsétlenséget, hogy szolgáljak nekik mint szegény szolga minden pénzemmel és tulajdonommal és mindennel, amim van. Bárcsak Jeruzsálemben lennének a többi zsidóval és bárkivel, aki a társaságukra vágyik.”
***
“Ezért a vak zsidók tényleg ostoba bolondok..”
***
“Vegyük észre ezeket a nyomorúságos, vak és érzéketlen embereket.”
***
“…Vakságuk és arroganciájuk olyan szilárd mint egy vashegy.”
***
“Tanuljatok ebből kedves keresztények, mit tesztek, ha megengeditek, hogy a vak zsidók félrevezessenek benneteket. Akkor valóban érvényes lesz a mondás: ‘Ha vak vezet világtalant, mindketten beleesnek a verembe’ [Lukács 6:39]. Nem tanulhatsz tőlük semmit kivéve azt, hogy hogyan érts félre Isteni parancsokat.”
***
“Ezért óvakodj a zsidóktól, tudva, hogy zsinagógáikban egy ördögtanya van, amelyben egy halom öndícséret, önhittség, hazugságok istenkáromlás és Isten és az emberek szidalmazása található gonoszul és vadul.”
***
“Továbbá, ők nem mások, mint tolvajok és rablók, akik egyetlen olyan morzsát sem esznek és ruhájuk egy szála sem olyan, amelyet ne tőlünk raboltak és csentek volna el átkozott uzsorájukkal. Így napról napra feleségükkel és gyerekeikkel együtt lopás és rablásból élnek mint ősrablók és tolvajok a leg bűnbánat nélkülibb biztonságban.”
***
“A hazugságnak nem tökéletes mesterei. Hazugságaik olyan ügyetlenek és átlátszóak, hogy bárki, aki csak egy kicsit is figyel rájuk, könnyen észreveheti azt. De nekünk keresztényeknek ők Isten haragjának szörnyű példái.”
***
“Ha az én feladatom lenne, hogy hazugságaikat fölfedjem, akkor olyan sokáig lennék köteles ellenük írni, amennyi idejük nekik volt hazugságaik kiagyalására – azaz hosszabban mint kétezer évig.”
***
“…Krisztus és szavai alig vehetők észre az emberi szertartások károssága miatt. Ennek ellenére legyen ez elég mostanra hazugságaik bizonyítására a dogmák és hűség ellen.”
***
“Nem mondtam neked régebben, hogy a zsidó olyan nemes és értékes ékkő, hogy Isten és angyalai táncolnak amikor szellent?”
***
“Tehát az nem lehet más, mint Isten borzalmas haragja, hogy valakinek megengedi, hogy ilyen feneketlen ördögi pokolbeli, elmebeteg irígységbe, gonoszságba és arroganciába süllyedjen. Ha nekem személyesen kéne az ördögön bosszút állni, képtelen lennék arra, hogy neki ennyi rosszaságot és szerencsétlenséget kívánjak, ahogy Isten haragja a zsidókat sújtja, hazudozásra és istenkáromlásra ítélve el őket olyan mértékben, saját lelkiismeretüket megsértve. Jutalmuk az, hogy folyamatosan hazudnak Istennek.”
***
“Nem, egy fenékberúgással kellene ezeket a lusta gazembereket kidobni.”
***
“.. és aztán örökre kiutasítani őket ebből az országból. Mert, mint hallottuk, Isten haragja olyan nagy, hogy lágy elnézés csak rosszabbá teszi őket, amíg kemény könyörületesség kissé megváltoztathatja őket. Ezért, mindenképp el velük!”
***
“Gazdagokká lettek izzadságunk és vérünk által, és mi szegények maradunk, és így szívják ki csontunk velejét.”
***
Kedves hercegek és grófok, akik zsidókat tartotok uralmatok alatt, megbízlak benneteket – ha a tanácsom nem tetszik nektek, találjatok jobb tanácsot, úgy hogy ti és mi megszabadulunk a zsidók elviselhetetlen, ördögi terhétől, és nem leszünk bűnösek abban, hogy hazugságaikat, istenkáromlásukat, átkozódásukat, rágalmazásukat osztjuk Isten előtt, és azokat az átkokat, amelyeket az őrült zsidók olyan szabadon és kéjesen osztogatnak Jézus Krisztus Urunk, tisztelt Édesanyja, minden keresztény, minden hatalom és személyünk ellen. Ne védjétek őket, ne adjatok nekik biztonságot és közösséget velünk. Ezzel a tiszteletteljes ajánlással és intéssel szeretném lelkiismeretemet megtisztítani és fölszabadítani.”
***
“Hadd foglalkozzon a kormány velük, ahogy javasoltam. De attól függetlenül hogy a kormány cselekszik-e vagy nem, legalábbis vezessen mindenkit a lelkiismerete, és fessen magának képet a zsidó definíciójáról és lényéről.”
***
“El kell kerülnünk azt, hogy igazoljuk nekik kéjes hazugságaikat, rágalmazásukat, átkozódásukat vagy Istenkáromlásukat. Ne merjünk társaik lenni ördögi fecsegésükben, és pusztításukban azzal, hogy védjük és támogatjuk őket vagy más módon való közösségvállalással.”
***
“Ezért nekünk keresztényeknek kötelességünk nem tűrni folyamatos és állandó istenkáromlásukat.”
***
“Ezért nem szabad felületes bánni azzal a kötelességünkkel, hogy tanácsot keressünk ez ellen és mentsük meg lelkünket a zsidóktól, azaz az ördögtől és az örök haláltól.”
***
Mit tegyünk mi keresztények ezekkel az elutasított, megbélyegzett zsidó emberekkel? Alkalmazzuk rájuk más országok bölcsességét, mit pl. Franciaországét, Csehországét, Spanyolországét, stb.., akik először benyújtották nekik a számlát a kiuzsorázott javakról, aztán kiutasították őket az országból. Mint előbb hallottuk, Isten annyira haragszik rájuk, hogy lágy könyörületesség csak bűnösebbé teszi őket, míg kemény bánásmód csak kevéssé javítja meg őket. Ezért: el velük! ”
***
“Mennyivel kibírhatatlanabb az, ha megengedjük nekik, hogy az egész kereszténységet minket beleértve megvegyenek a saját pénzünkért, rágalmazzanak és átkozzanak bennünket, gazdag uraink legyenek és gúnyosan kacagnak rajtunk, szórakozva saját pimaszságukon.
***
Milyen örömteli esemény lenne az az ördögnek, és az ő angyalainak, az orrán át nevető koca kismalacaira vigyorogva, valóságos haragját Istennek tartogatva.
***
“Mivel közöttünk élnek, nem szabad tűrnünk viselkedésüket most, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy hazudnak, gyalázkodak és Istent káromolnak. Ha azt tesszük, osztjuk hazugságaikat, átkozódásukat és istenkáromlásukat. Így nem tudjuk eloltani az elolthatatlan isteni harag tüzét, amellyel a próféták beszélnek, sem a zsidókat nem tudjuk áttéríteni. Imádsággal és istenfélelemmel szigorúan könyörületesnek kell lennünk hogy lássuk, hogy legalább egy párat meg tudunk menteni a pokol lángjaitól. Nem szabad bosszút állnunk. Ezerszer rosszabb bosszú mint amit mi kívánunk nekik szorítja torkukat. Tanácsom Nektek:
Először is gyújtsuk föl iskoláikat és zsinagógáikat, ássunk el mindent, ami nem éghető, úgy hogy ember soha ne láthassa meg egy darabjukat vagy a hamujukat sem. Ezt meg kell tenni Urunk és a kereszténység tiszteletére, úgy, hogy Urunk lássa, hogy mi keresztények vagyunk és nem nézünk el vagy tűrünk el ilyen nyilvános hazugságot, átkozódást és istenkáromlást, amellyel Fiát és a keresztényeket illetik. Amiatt, hogy a múltban eltűrtük ezt a múltban, nem ismervén azt, azt Isten meg fogja bocsátani. De ha most, hogy tudunk róla és mégis megbocsájtunk nekik és védjük ilyen házaikat, amely az orrunk előtt áll, amelyben hazudoznak, átkozódnak és Istent káromolnak, becsmérlik és rágalmazzák Krisztust és minket (ahogy fentebb elmondtuk), az ugyanaz lenne, mintha mi tennénk mindezt, mivel minderről tudomásunk van. Másodszor azt tanácsolom, hogy házaikat is romboljuk le. Mert ugyanazt űzik bennük, mint zsinagógáikban. Ahelyett a lakhatnának a csűrben mint a cigányok. Így lenne otthonuk és nem ők lennének országunkban az urak, ahogy hencegnek, de ők üldözöttek és foglyok, ahogyan állandóan jajveszékelnek és siránkoznak rólunk Isten előtt.” Harmadszor azt tanácsolom, hogy vegyük el tőlük imádságos könyveiket és Talmudi írásaikat, amelyben bálványimádást, hazugságokat, átkokat és istenkáromlást tanítanak.[…] Negyedszer, azt tanácsolom, hogy rabbijaiknak tiltsuk meg a tanítást mostantól halálbüntetés vagy végtagok elvesztésének terhe mellett. Mert elévült joguk arra, hogy ilyen hivatalt viseljenek, amelyet Mózes tanítása szerint (Deuternomy 17 [:10 ff.]) hordoznak, amikor azt parancsolta meg a szegény zsidóknak, hogy halálbüntetés terhe mellett engedelmeskedjenek tanítóiknak, de Mózes hozzáteszi: ‘Amit az Úr törvényével összhangban tanítanak’.Ezek a gazemberek nem veszik ezt figyelembe. Arra használják a kis emberek alázatát, hogy az Úr törvényével ellentétesen méreggel, átkokkal és istentagadással itassák át őket. Ugyanúgy tart minket a pápa fogva Mátyás nyilatkozatával 16 {:18],’ Te vagy Péter’, stb.., arra vesz rá minket, hogy higgyünk azokban a hazugságokban és csalásokban, amelyeket ez az ördögi száj mond ki. Nem tanított Isten szavával egyező módon, ezért elvesztette jogát, hogy tanítson bennünket. Ötödszörre azt tanácsolom, hogy megtiltsuk azt, hogy utainkat használják. Mert nincsenek üzleteik falukban, nem nemesek, nem tisztviselők, kereskedők vagy hasonlók. Maradjanak otthon. […] Hatodszorra azt tanácsolom, hogy az uzsorakamat szedését tiltsák meg nekik, és hogy minden készpénzt, ezüstöt és aranyt vegyenek el tőlük és helyezzék azt biztonságba. Ennek az intézkedésnek az az oka, hogy, mint fentebb említettem, megélhetésüket uzsorával szerzik, és annak során tőlünk lopták el és rabolták el jelenlegi tulajdonukat. Az ilyen pénzt a következőképpen kellene haszználni: Ha egy zsidó garantáltan áttért, akkor neki kell száz, kétszáz vagy ötszáz forintot adni, személyes körülményeitől függően. Ezzel elkezdhet egy foglalkozást, amivel magát, feleségét és gyermekeit el tudja tartani, és a szegényeket és rászorulókat támogatni tudja. Az ilyen ördögi nyereség meg van átkozva, hacsak Isten áldásával nem fordítjuk jó és nemes célok elérésére. Hetedszer azt javasolom, hogy minden egészséges fiatal zsidó és zsidónő kezébe adjunk egy cséphadarót, egy baltát, egy kapát, egy ásót, egy guzsalyt vagy orsót , és ezzel aztán megélhetésüket biztosíthatják orcájuk verejtékével, mint ahogy Ádám gyermekeitől ezt elvárják (Teremtés 3[:19]). Mert az nincs rendben, hogy ők minket, vádlott gójokat dolgoztatnak orcánk verejtékében, míg ők, a szent emberek idejüket lustálkodással, hencegéssel és fingással töltik, és amellett istenkáromolva hencegnek uralkodásukról a keresztények fölött. Nem, egy fenékberúgással kellene ezeket a lusta gazembereket kidobni.
***
“De mi fog történni, ha leégetjük a zsidók zsinagógáit és megtiltjuk nekik, hogy nyilvánosan imádkozzanak Istenhez, imádkozzanak tanítsanak vagy hogy Isten nevét egyáltalán kimondják? Még mindig meg fogják titokban tenni. Ha tudjuk, hogy titokban megteszik, az ugyanaz, mintha nyilvánosan tennék. Mert titkuk tudása és tűrésük azt sugallja, hogy azok nem titkosak és így a mi lelkiismeretünket terheli meg Isten előtt.”
***
“Ennek megfelelően, nem szabad kicsiségként tekintenünk, de komolyan kell keresnünk annak a módját, hogy tanácsot kapjunk az ügyben és lelkünket megmentsük a zsidóktól, azaz az ördögtől és az örök haláltól. Tanácsom, ahogy már említettem: Először is zsinagógáikat kell elégetnünk és mindegyiket kénbe és szurokba kell dobni. Jó lenne, ha némelyiket a pokol tüzére dobhatnánk. Ez megmutatná istennek, hogy szándékunk komoly és a világnak, hogy tudatlanságból tűrtük azoknak a házaknak a létezését, melyben a zsidók Az Urat, Alkotónkat és Apánkat becsmérelték, és Fiát a legszégyentelenebb módon mostanáig, de mi most megbosszultuk ezt.”
***
” Összefoglalva kedves hercegek és grófok, akik zsidókat tartotok uralmatok alatt, megbízlak benneteket – ha a tanácsom nem tetszik nektek, találjatok jobb tanácsot, úgy hogy ti és mi megszabadulunk a zsidók elviselhetetlen, ördögi terhétől…”
***
“Hadd foglalkozzon a kormány velük, ahogy javasoltam. De attól függetlenül hogy a kormány cselekszik-e vagy nem, legalábbis vezessen mindenkit a lelkiismerete, és fessen magának képet a zsidó definíciójáról és lényéről. Ha megnézel egy zsidót, vagy rá gondolsz, azt kell magadnak mondanod: Az a száj átkozta, káromolta és becsmérelte minden szombaton az én kedves Uramat, Jézus Krisztust, aki engem megváltott szent vérével. Amellett azt imádkozta és állította Istennek, hogy én, feleségem és gyermekeim, és minden keresztény le lehet szúrni és nyomorúságosan elpusztítani. És ő szívesen megtenné ezt, hogy eltulajdoníthassa javainkat…”
***
“Ilyen reménytelenül teljesen gonosz, mérgezett és ördögi halom ezek a zsidók, akik ez alatt az ezernégyszáz év alatt voltak és még ma is gyötrésünk, fertőzésünk és szerencsétlenségünk voltak.”
***
“Sok történetet hallottam és olvastam a zsidókról, akik egyetértenek Krisztus ítéletével, azaz azzal, hogy forrásokat mérgeztek meg, gyilkosságokat követtek el, gyermekeket raboltak, ahogy előzőleg említettem. Hallottam olyasmit is, hogy az egyik zsidó a másik zsidónak egy kereszténnyel küldött egy vérrel teli edényt egy hordó borral együtt, amelyben, amikor kiürült, egy halott zsidót találtak. Sok hasonló történet ismert. Gyermekrablás miatt sokszor máglyán égették el őket vagy elűzték őket (ahogy már hallottuk). Tudom, hogy mindezt tagadják. De ez mind egyhangban van Krisztus ítéletével, ahol azt mondja, hogy ők dühös, keserű, gyűlölködő, agyafúrt kígyók, és ördög gyermekei, akik csípnek és és ártani akarnak titokban, ha nyíltan nem tudnak. Ezért ott szeretném őket látni, ahol nincsenek keresztények. A törökök és más pogányok nem tűrik azt, amit mi keresztények eltűrünk ezektől a mérges kígyóktól és ördögfiaktól. Az ördög mellet a kereszténynek nincs epésebb és keserűbb ellensége a zsidónál. Nincs más, akivel annyi jót tennénk és akitől annyit szenvednénk, mint ezektől az ördögfiaktól, ettől a viperafészektől.”
***
“Mi vagyunk hibásak, ha nem mészároljuk le őket (A zsidókat).”
***
“Kívánom és könyörgök azért, hogy uralkodóink, akik zsidók fölött is uralkodnak, szigorúan ítélnek efölött a nyomorult nép fölött, ahogy föntebb javasoltam, hogy lássuk, ez segít-e (ami kétséges). Úgy kell működniük, mint egy jó orvosnak, aki, amikor a seb elmérgesedett, könyörtelenül kivágja, kifűrészeli és kiégeti a rossz húst, ereket, csontot, és velőt. Egy ilyen eljárást kell itt is követni. Leégetni zsinagógáikat, minden előbb említett dolgot megtiltani nekik, munkára kötelezni őket, olyan keményen kell bánni velük, ahogy azt Mózes tette a vadonban, aki háromezret elpusztított közülük, nehogy a többi is elpusztuljon. Biztosan nem tudják, hogy mit tesznek, továbbá mint egy olyan nép, aki valaki tulajdona, nem is akarják megtudni, látni vagy hallani. Hiba lenne könyörületesnek lenni és magatartásukat elfogadni. Ha ez sem segít, akkor mint veszett kutyákat el kell űzni őket, azért, hogy ne legyünk bűntársaik megvetendő istenkáromlásuknak, és többi kicsapongásuknak, amely Isten haragját magára vonja, és velük együtt el lesz átkozva. Én megtettem a kötelességemet.Most végezze mindenki a magáét. Én föl vagyok mentve.”
***
“Tanulmányom, remélem egy keresztényt, (aki nem akar zsidóvá válni), eléggé fölfegyverez ahhoz, hogy nemcsak megvédje magát a vak és dühös zsidók ellen, de az ellen is, hogy a zsidók rosszindulatának, hazugságának és átkozódásának áldozata legyen, és hogy megértse, hogy nemcsak a hitük hamis, hanem azt is, hogy biztosan ördögök uralkodnak felettük. Bárcsak Urunk, Krisztus hálás lényekké változtatná őket, és minket megőrizne állhatatos és örök ismerőjének, amely maga az örök élet. Ámen.”
***
“Ők valóságos hazugok és vérebek, akik nemcsak kiforgatták és meghamisították az egész Szentírást elejétől a végéig anélkül, hogy saját magyarázatukat valaha is abbahagyják. Szívük minden aggodalmas sóhaja,vágya és reménye azok az idők, amikor úgy bánhatnak velünk, pogányokkal, ahogy a Perzsiai pogányokkal bántak Eszter idejében. Óh, hogy szeretik Eszter könyvét, amely olyan szépen egyezik az ő vérszomjas, bosszúálló és gyilkos vágyaikkal. A nap még sohasem sütött egy olyan vérszomjas és bosszúálló népre mint ők, akik azt képzelik magukról, hogy ők Isten kiválasztott népe és úgy gondolják, hogy nekik meg kell gyilkolni és szét kell morzsolni a pogányokat. Úgy gondolják, hogy Messiásuk első cselekedete az lesz, hogy megöli és kiirtja az egész világot kardjával. Ahogy ezt már bemutatták ellenünk keresztények ellen és ha csak tudnák, szeretnék újra bemutatni. Újra és újra megpróbálták és többször orra estek.
Lehelletük bűzös a pogányok aranyától és ezüstjétől, mivel egy nép a nap alatt sem volt, ma nem olyan és nem is lesz kapzsibb mint ők átkozott uzsorájuk közepette.Azzal erősítik magukat, hogy: ‘Ha a Messiás megjön, akkor ő a világ aranyát és ezüstjét el fogja venni és fel fogja osztani a zsidók között.’. Bármikor lehetőség nyílik arra, hogy a szentírás az ő kielégíthetetlen kapzsiságukat támogassa, akkor ezt rögtön gonosz módon megteszik.
Ezert, kedves keresztény feleim, az ördög mellett nincs keservesebb, mérgezőbb, hevesebb ellenségetek mint az a zsidó, aki komolyan zsidó kíván lenni. Lehet hogy van köztük néhány, aki abban hisz, amiben a tehén vagy a liba hisz, de mind vérrel és a körülmetéléssel van körülvéve.
A történelemben gyakran vádolták őket azzal, hogy kutakat mérgeztek meg, gyermekeket raboltak el és csonkítottak meg. Úgy mint Trentben, Weszenseen és más helyeken. Ők természetesen tagadják ezt. Biztosan tudom, hogy az ilyen akarat nem hiányzik belőlük, hogy ilyesmit titokban vagy nyíltan cselekedjenek.
Aki az ördögöt nem ismeri, az csodálkozhat, hogy miért gyűlölik mindenek előtt a keresztényeket, mivel erre nincs okuk, hiszen azok csak jót tesznek velük. Köztünk élnek, házainkban laknak, élvezik a védelmünket, használják földjeinket és utainkat, piacainkat és utcáinkat. Hercegek és kormányok támogatják őket, tátott szájjal hagyják, hogy a zsidók elvegyék pénztárcájukat, pénzesládájukat, lopjanak és raboljanak, mindent amit csak megkívánnak. Azaz megengedik, hogy sajátmagukat és alattvalóikat a zsidók kiszipolyozzák és koldusbotra juttassák a saját pénzükért, mindezt a zsidók uzsorája miatt. A zsidóknak, mint idegeneknek semmijük sem szabadna hogy tőlünk legyen. Amijük csak van, az mind tőlünk van. Dolgozni nem dolgoznak, nem keresnek nálunk semmit, nem is adakozunk nekik. Ennek ellenére övék a pénzünk és javaink és ők az urak a mi országunkban, ahol ők menekültek.
Ha egy tolvaj 10 guldent lop, akkor azt felakasztják. Ha az úton rabol ki embereket, akkor lefejezik.De ha egy zsidó rabol el 10 tonna aranyat uzsoraként, akkor őt nagyobb becsben tartják, mint Istent. Nem írja TALMUDJUK és nem írják rabbijaik, hogy egy keresztény meggyilkolása nem bűn, de egy másik izraelita meggyilkolása bűn? Hogy az nem bűn, ha nem tartja meg a pogánynak tett esküjét? Ennélfogva lopnak és rabolnak (mint ahogy ezt a pénzkölcsönzéssel teszik) a pogánytól, és ez egy Istennek tetsző szolgálat. És ők a világ urai és mi a szolgáik vagyunk- sőt jószágaik! Ismétlem, három Aesopus mesében több bölcsesség található, mint az ő egész Talmudista és rabbijaik által írt könyveikben és több, mint amit zsidók valaha is fel fognak fogni. Ha valaki azt gondolja, hogy túl sok mindent mondok ki – túl keveset mondok ki! Mert látom, hogy hogy kezelnek minket, gójokat írásaikban és hogyan kívánnak nekünk minden rosszat iskoláikban és imaházaikban. Pénzünket uzsorájukkal rabolják el, és amikor csak lehet, aljas cseleket vetnek nekünk… Egy pogány sem viselkedik így és egy sem viselkedne így, kivéve, ha ő maga ördög vagy őt ördög birtokolja, úgy, ahogy a zsidókat birtokolja.
Burgensis, egy nagyon művelt rabbijuk, aki Isten kegyelméből keresztény lett (ez nagyon ritka náluk), aggódik amiatt, hogy iskoláikban hogyan átkoznak minket keresztényeket (Amit Lyra is ír), és ebből azt a következtetést vonja le, hogy ők nem lehetnek Isten népe. Most vegyük észre, hogy milyen szép kövér vastag hazugság az, amikor arról panaszkodnak, hogy ők rabok közöttünk! Jeruzsálemet több mint 1400 évvel ezelőtt rombolták le és azóta a zsidók kínoznak és üldöznek minket mindenütt a világon. Amellett nem tudjuk, melyik ördög hozta őket a mi országunkba. Mi nem hoztuk őket Jeruzsálemből ide! Igen, úgy tartjuk őket fogva, mint én szeretném a reumámat fogva tartani és minden más betegséget és szerencsétlenséget, hogy szolgáljak nekik mint szegény szolga minden pénzemmel és tulajdonommal és mindennel, amim van. Bárcsak Jeruzsálemben lennének a többi zsidóval és bárkivel, aki a társaságukra vágyik.
Mit tegyünk ezekkel az elutasított, megbélyegzett zsidó emberekkel? Alkalmazzuk rájuk más országok bölcsességét, mit pl. Franciaországét, Csehországét, Spanyolországét, stb.., akik először benyújtották nekik a számlát a kiuzsorázott javakról, aztán kiutasították őket az országból. Mint előbb hallottuk, Isten annyira haragszik rájuk, hogy lágy könyörületesség csak bűnösebbé teszi őket, míg kemény bánásmód csak kevéssé javítja meg őket. Ezért: el velük! Mennyivel kibírhatatlanabb az, ha megengedjük nekik, hogy az egész kereszténységet minket beleértve megvegyenek a saját pénzünkért, rágalmazzanak és átkozzanak bennünket, gazdag uraink legyenek és gúnyosan kacagnak rajtunk, szórakozva saját pimaszságukon. Milyen örömteli esemény lenne az az ördögnek, és az ő angyalainak, az orrán át nevető koca kismalacaira vigyorogva, valóságos haragját Istennek tartogatva.
Lehet hogy lágyszívű és finomérzésű keresztények azt hiszik, hogy én túl szigorú és drasztikus vagyok a szegény elnyomott zsidókkal szemben, hogy kifigurázom és kigúnyolom őket. Szavamra, túl gyenge vagyok ahhoz, hogy ezt a sátanfajzatot kigúnyoljam. Szívesen megtenném, de ők sokkal nagyobb szakértői a gúnynak, mint én vagyok, és nekik van egy Istenük, aki ennek legnagyobb mestere. Az pedig maga az ördög.
Ha az Ótestamentumon kívül más tényt nem ismernék ,akkor is azt állítanám, és a világon senki sem tudná ezt a véleményemet megváltoztatni, hogy a ma élő zsidók valóban a világon élő rossz és rosszindulatú gazemberek keverékei, hasonlóan a cigányokhoz, a tatárokhoz és hasonló népekhez.”
Kivonatok “Vom Schem Hamphoras und vom Geschlecht Christi,” Luther Mártontól, Forrás: “The Jew in Christian Theology”, Gerhard Falk, McFarland és Társaság RT,, Jefferson, NC és London, 1931:
“De a Te (Isten) ítéleted helyes, Justus és Dominie. Igen, ezért kell a zsidókat és senki mást nem megbüntetni, akik szavaidat és csodáidat semmibe vették és kigúnyolták, és sértegették és átkozták olyan hosszú ideig megszakítás nélkül, hogy nem fognak, mint más emberek, pogányok és mások bűnbe és halálba nem a pokol tetejére, nem a pokol közepére, hanem a pokol árkába kerülnek, mivel onnan nem lehet mélyebbre kerülni.”
***
“Akkor is ha megbüntetik őket, hogy vérük az utcákat mossa, hogy halottaik száma nem százezreket, hanem milliókat ér el, ahogy Vespasianus alatt Jeruzsálemben történt és Hadriánus alatt gonoszságukért, még most is ragaszkodnak ahhoz, hogy igazuk van azután az 1500 év után és további 1500 év után is, és hogy Isten hazudott és nekik van igazuk. Összegezve, ők ördög gyermekei akiknek sorsa a pokol lesz…”
***
“A zsidók azt kapták meg, amit megérdemeltek. Jeremiás szerint Isten választotta ki őket… Nyisd ki a szádat nagyra és én megtöltöm azt. Ők viszont a pofájukat, szemüket, fülüket, orrukat szorosan zárva tartották, teljes szívüket és minden érzéküket, így azok bemocskolódtak, és telefröcskölődtek, hogy az csöpög belőlük mindenütt és az ördög ocsmánysága jön belőlük.”
***
“Igen az ízlik nekik, szívükbe megy, úgy ízlik nekik, mint a disznóknak. Így akarják. Kiáltani: ‘ Feszítsd keresztre, feszítsd keresztre.’ Tovább kiáltani: ‘Vére ránk és gyermekeinkre folyt.’ (Máté, 27:25). Úgy gondolom, hogy jött és megtalált téged…”
***
“Talán valamelyik irgalmas keresztény szentünk azt gondolhatja, hogy én túl durva és megvető vagyok a szegény nyomorult zsidókkal, hogy olyan gúnyosan és bántóan beszélek róluk. De Isten a tanúm rá, túl enyhe vagyok ezekkel az ördögökkel. Örömmel tennék úgy, ahogy mondják, de ők sokkal nagyobb mesterei a gúnynak, mint én, és Istenük ennek mestere, Az ugyanis maga az ördög.
Ha az Ótestamentumon kívül más tényt nem ismernék ,akkor is azt állítanám, és a világon senki sem tudná ezt a véleményemet megváltoztatni, hogy a ma élő zsidók valóban a világon élő rossz és rosszindulatú gazemberek keverékei, hasonlóan a cigányokhoz, a tatárokhoz és hasonló népekhez.”
(Kivonatok, összeállítva Martin Luther’s könyvecskéjéből: “A zsidók és hazugságaik” (1543-ból) – by Verboten)
A ZSIDÓK ÉS HAZUGSÁGAIK
“A keresztény társadalom”, 47 kötete (Philadelphia: Fortress Press, 1971). 268-293 o. .
(Holhome)

Kedves Barátaim! Kedves DPK-sok! Tisztelt Harcostársak!
Én azt hiszem, hogy a napokban a lehető legjobb dolog történt velünk!
Tudom, hogy elsőre ez talán furcsán, mi több, hihetetlenül hangzik. De én meg vagyok győződve arról, hogy a Jóisten keze volt az, ami most lenyúlt, és megóvott bennünket egy sokkal, de sokkal nagyobb katasztrófától.
Miért mondom ezt? Nézzük meg higgadtan, mi is történt valójában.
Gondoljátok csak el: az ellenfeleink nem erre készültek. Nem erre számítottak. És legfőképpen: nem ezt akarták!
A sorosista mélyállam és a brüsszeli bürokraták terve ugyanis sosem az volt, hogy egy egyszerű, demokratikus választáson győzzenek. Az ő valódi, sátáni mestertervük az volt, hogy Orbán Viktort végleg levegyék a nemzetközi politika sakktáblájáról.
Az volt a tervük, hogy a társadalmunk végletes megosztása után egy hajszálon múló, szoros eredmény esetén kirobbantanak egy „Budapest-Majdant”. Egy feszült, utcai harcokkal teli, lehetőség szerint minél véresebb zavargást. Egy olyan káoszt, amelybe nemcsak az ország rokkan bele, de amely elsodorhatja a vezetőjét is. Vagy ha nem sodorja el, hát el lehet majd mondani róla egy felkelés leverése után, hogy véreskezű diktátor, és Magyarország nem demokrácia többé, kihúzva így mögüle nemzetközi támogatottságát.
Czeber Roland Ivanovics óta pontosan tudjuk, hogy az ukrán titkosszolgálat itt van a nyakunkon. Azt is láttuk, hogyan szervezkedtek egyre aktívabban a kampány vége felé. Egy ilyen külföldről tüzelt, agresszív túlsúllyal szemben a magyar rendvédelmi szervek – akár csak a saját belső megosztottságuk okán is – szinte tehetetlenek lettek volna. Zűrzavar. Káosz. Vérontás az utcákon. Egy olyan állapot, ahol már nem a választás számít, hanem az erőszak. És a végén egyetlen embert tettek volna felelőssé mindenért: Orbán Viktort.
Csakhogy a Jóisten nem így döntött!
Merthogy az Ő keze ott van mindannyiunk felett. Ott van Magyarország felett, és ott van Orbán Viktor felett is! Így hát egyszerűen kiragadott bennünket ebből az ördögi kelepcéből, és kimentette a miniszterelnök urat is a veszedelemből.
Sőt! Mondjuk ki őszintén: a Jóisten egy hatalmas fricskát adott az ellenfeleinknek.
Energiaválság. Olajválság. Nyakunkon a gazdasági válság és egy egyre fenyegetőbb európai háború. Erre a Gondviselés azt mondta nekik: „Hát tessék! Itt van nektek! Nézzetek vele szembe ti, teljes felhatalmazással! Lássuk, mire juttok!”
Most jön az a pillanat, amikor a valóság irgalmatlanul bekopogtat. Nem a kampányban. Nem a TikTok-videókban. Nem a szavakban. Hanem a fagyos mindennapokban. Most már nem elég az ígérgetés. Nem elegek a nyugatról tollbamondott lózungok. Most szembe fog jönni a kőkemény valóság, és azt már pokolian nehéz lesz lehazudni! Mert beszélni könnyű. Kormányozni nehéz. Ígérni könnyű. Felelősséget viselni nehéz.
Mi ezt már láttuk. Mi ezt már végigcsináltuk. De ők most fognak találkozni vele először.
És ebben a helyzetben egy dolgot kristálytisztán kell látnunk: Orbán Viktornak nem lesz nehéz dolga. Egy perverzekkel teli, brüsszeli és Soros-féle bábkormányt ütni ellenzékből nemcsak könnyű, hanem egyenesen politikai öröm is! Amikor a nyakukba szakad a valóság, a saját felkészületlenségük és tapasztalatlanságuk okán önmaguktól fogják szolgáltatni nekünk a muníciót. Nap mint nap.
Tudom, az országnak ez most rossz lesz. Igen. De ahogy a mondás tartja: minden generációnak meg kell tapasztalnia legalább egyszer, hogy milyen az, amikor igazán rossz. Csak így fogja tudni újra értékelni azt, hogy milyen volt, amikor jó! Ez a tanulópénz következik most. És mi csak hálát adhatunk az Égnek, hogy ez a lecke nem Orbán Viktor keze által történik meg. Őt kimentette a Sors, hogy ne neki kelljen megítélnie a saját népét. Odatett ehelyett a nyakukba egy gyereket, aki most sokak szemében “a nép gyereke”, és aki majd maga szolgáltatja a keserű ítéletet!
És még egy dolgot értsünk meg, barátaim. A mi vezetőnk nem tűnt el! Nem tört meg! Nem gyengült meg! Orbán Viktor érintetlen maradt! A nemzetközi sakktáblán továbbra is ő Európa erős embere. Tapasztalattal, erővel, intellektuális képességeinek csúcsán. Nem sikerült a mestertervük: ő továbbra is az az államférfi, aki felrakta Magyarországot a világpolitika térképére, és az egyik legfontosabb országgá tette napjainkra minden világvezető szemében.
És mi sem tűntünk el!
Mert mi magyarok vagyunk! Mi nem szeretjük, ha megmondják nekünk odafentről, hogyan éljünk. Nem szeretjük, ha el akarják venni a szabadságunkat, és gyűlöljük, ha kívülről, birodalmi központokból akarják eldönteni, hogy mi lesz velünk!
Ez így volt már ezer éve is. Attila, a hunok királya végigverte fél Európát. Mátyás, mikor felbőszült, ott kopogtatott Bécs kapuján. A ’48-as forradalom szele bejárta egész Európát, és Kossuth-tal még Amerikába is átcsapott. Bizony ’56-ban is megmutattuk a világnak, hogy mi egyetlen birodalomnak sem adjuk oda önként magunkat! Nem most kezdődött ez a történet, barátaim, és higgyétek el nekem: nem is most fog véget érni!
A mi dolgunk

Hír TV  ·

Követem

Marhalegelő

Tiszaújváros — Nemzeti  Sportváros — Virág(os)város — Fürdőváros — Triatlonváros —, s a következő stáció — Börtönváros?!
Ez itt a kérdés! Ezt a kérdést kell eldöntenie Tiszaújváros polgárainak szeptember 14-én. Döntsön a nép arról, „hogy munkahelyteremtő beruházás részeként az Ipari Park területén büntetés -végrehajtási intézet létesüljön?” Ez egy ördögi árucsere így leírva is elképesztő, hát még ha meg is valósul — háromszáz munkahelyért cserébe egy börtönt! Most tehát népszavazás következik a velejáró izgalmakkal és költségekkel (csaknem 3 millió forint). Mindez elkerülhető lett volna, ha az Igazságügyi Minisztérium „megkeresésére”, egy udvarias, de határozott elutasító választ ad az Önkormányzat. Valahogy így: Köszönjük, hogy ránk gondoltak, de az Ipari Parkunkat ipartelepítésre hoztuk létre, és azon fáradozunk, hogy ipari nagybefektetőket hozzunk városunkba. Városfejlesztési koncepciónk pedig más irányú, nem szerepel benne Büntetés – végrehajtási intézmény létesítése.  Azonban  ettől merőben eltérő válasz született. Kár.
Jelen helyzetben az elutasító válaszhoz úgy látszik önkormányzati, hogy nemondjam polgármesteri kurázsi szükségeltetne, de hát tudott dolog, hogy „hátszéllel” szemben nem érdemes… Elvárhatjuk-e ezek után az önkormányzat „erős” embereitől, hogy a kedvünkért tudathasadásos állapotba kerüljenek? Mert bevallva vagy be nem vallva ők mégis csak börtönpártiak! K. L. alpolgármester úr „racionális gazdasági érvek miatt támogatja”, úgy tűnik, számára a börtön csak matematika, gazdasági számítás — játék a számokkal, s játék a szerencsével. – A népszavazás is játék, méghozzá kétesélyes játék mert ha a „Nem” győz, az önkormányzat veszít, közel 3 milliót, ha az „Igen” győz, akkor viszont nagyot „kaszál”. Nagyot kaszál úgy, hogy még csak bele sem izzad! Magyarán, könynyen jött, „talált” pénzre tesz szert. A „talált” pénznek pedig ismerjük a sorsát…
A pénznek nincsen szaga ( “Pecunia non olet”)  a pénz elmegy, de a börtön marad! Várhatóan a cél érdekében megkezdődik a puhítás, a gyúrás, mint ahogy olvashattuk is már „az elkövetkező másfél hónap erről fog szólni”.
A Tisza TV már el is kezdte az ez irányú ténykedést egy propaganda filmmel — amelyet az új veszprémi börtönről forgatott —, csupa jó hírrel! Megtudhattuk, hogy a veszprémi börtönben alkalmaznak mérnököket, orvosokat, pedagógusokat és minden bizonnyal — bár erről nem esett szó :— talán börtönőröket is! Az önkormányzatunk tehát gondolkodhat újabb iskolabezárásról, hogy a háromszázas létszámot feltöltse jobb sorsot érdemlő pedagógusokkal.
Amint azt a népszavazásra feltett kérdésből tudjuk, a börtön helyét az Ipari Parkban jelölték ki. Pontosabban az Ipari Park Szederkény felé eső részében. A közel nyolcszáz esztendős múltra visszatekintő település nyugalmát zavarta már a századok folyamán tatár, török, labanc, német, orosz. Most az MSZP-s többségű önkormányzat akaratából kockát vetnek, s ha úgy fordul a kocka: börtönnel sújtanak bennünket! Szégyen! Ez igazi zöldmezős beruházás! Lehet, hogy kevesen tudják, ezért elárulom, ezen a zöld mezőn nem is oly rég még  szederkényi tehehenek (marhák) legelésztek — szegény marhák…
Komolyabbra fordítva a szót, én, mint a közügyek iránt fogékony állampolgár, nem tartom alkalmasnak ezt a helyet büntetés – végrehajtási intézet létesítésére! Mert mit látna a fogva tartott, ha kikönyökölne a rács nélküli ablakon?! Egyik oldalon látna egy futballpályát háló nélküli kapukkal, másik oldalon pedig hatalmas olaj és gáztartályokat, megtetézve percenként többszöri villanófénnyel a szemében.
Meglehet — ilyen környezet láttán — a lakókat előbb-utóbb elfogja a bezártság érzése, s talán felmerül a szökés gondolata is…
Ezért alternatívaként egy másik helyszínt javasolnék. Épüljön például a Kertvárosban, ott is van zöldmező és jó rálátás a virágoskertekre, és a szebbnél szebb házakra. Igaz, hogy a másik oldalon a gát emlékeztetheti őket a szabadság korlátaira is.
Ha ez sem tetszene az illetékeseknek, van még egy ötletem: A POSTA épülete, amelyet annak idején kis Bastille-nak is nevezett a népnyelv. Apróbb átalakítással — néhány rács eltávolításával — ideális börtön lehetne. S ha valaki ezután azt gondolja, hogy fölöttébb vicces kedvemben vagyok, az nagyon téved. Mert mitől volnék vicces?! Attól, hogy hazudták: – az Ipari Parkban munkahelyeket teremtő ipar lesz, -vagy attól, hogy ha megépül a börtön, a befektetők és a turisták is elkerülnek bennünket,  a szederkényi ingatlanok pedig elértéktelenednek!?2003. augusztus

Éles Mihály

” Ha még egyszer, azt üzeni…”

“Ne feledd a tért, hol ők elestek,

Az utósó s a legjobb vitézek;

Mind elmentek és kedves reményeink

Velök mentek, egy sírban enyésznek.”

(Thomas Moore után angolból fordította: PETŐFI  SÁNDOR)

Az őszi – borongós kedvem már a múlté, mert jön a varázslatos tavasz, mert közeleg március 15- ike s emlékezhetünk a tavaszi megújhodásra, a kikeletre s a “népek  tavaszára”. Igaz lehet a tétel, mely szerint ahány ember annyi március 15- ike. Gyermekkorom már-már ködbevesző emlékeiből próbálom előhívni az akkori ünnepeket, keresve kutatom mit is jelentettek nekem  –  a kis mezítlábasnak  –  azok a régi  március tizenötödikék, ott a Demecser-Vártanyai Népiskolában az 1947/48/49 -es  tanévekben? Bizony nem   jelenthtett  mást,  mint a szikrázó márciusi napsütést, a talpamat bizsergető forró homokot, a kokárdát,   Gábor Áron rézágyúját s jelentette Kossuth Lajos üzenetét , hogy elfogyott a regimentje, de mindenekfelett Csordás Szabó Mari felső tagozatos tanuló önfeledt,  lelkesült szavalatát: ” Oh szabadság , hadd nézzünk szemedbe! “…  Megvallom gyermeki lelkemet  csak a külsőségek ejtették meg, ám a felnőtt énem már  kigyógyult  e gyermekbetegségből s nemcsak azért mert megértettem március tizenötödike  üzenetét, lényegét,jelentőségét, hanem azért mert már nem voltak külsőségek! Nem voltak külsőségek, merthogy  gróf  Klebelsberg Kunó javaslatára 1927 – ben nemzeti ünnepé nyilvánított napot, 1951-ben fekete betűs munkanappá minősítette át a diktatúra. A diktátorokat bizonyosan zavarták,kellemetlenül érintették az 1948-as centenáriumi ünnepségeken látottak, hallottak. Megijedtek a tekintetekből sugárzó üzenettől  –  a szabadságvágy, a nemzeti együvé tartozás élményétől – s amint eljött az idejük, tettek is ellene! Diktátori logika: zárjuk karanténba a nemzet emlékezetét, írjuk át, töröljük el a múltját, s majd jön az idő amikor már a jövője sem érdekli! A későbbi diktatúra sem volt rest taposni még egyet a szabadság napján, amikor március 21-ike, és április 4-ike mellé silányította s Forradalmi Ifjúsági Napok összefoglaló névvel címkézte fel. A diktatúráknak immár vége s aki egészséges lélekkel élte túl, annak március 15-ike az,   ami volt. Annak azt jelenti amit a “márciusi ifjaknak” és a forradalom névtelenjeinek: a forradalom tisztaságát, nagyszerűségét!   Azt, hogy  a nemzet kiegyenesítette gerincét   felemelte fejét s szembe nézett a gyarmattartóval!  Ehhez  kellett kovásznak az ifjúság, a maga vehemenciájával,  a 12 ponttal, a sajtó lefoglalásával, Táncsics kiszabadításával és a Helytartó tanács máris ” reszketni méltóztatott”!  De kellett  a nemzet függetlenségéért a legdrágábbat is feláldozni  kész  hazafiak sokasága , akik tették amit tenniük  kellett…   –   “Habent sua fata  libelli” a latin mondás szerint :  a könyveknek megvan a maguk sorsa, története. Elmondható ez  a magyar forradalmak utóéletéről is  . Forradalomra emlékezni  magyarhonban sosem volt veszélytelen cselekedet. Az  ötvenedik  évfordulón  1898-ban  azonban már megengedőbb  a hatalom s megengedi  a  nagyszabású, méltóságteljes ünneplést. A szervezők s a résztvevők között szép számmal találhatók olyanok , akik  ama nagy napnak is cselekvő részesei voltak. De voltak  verekedést provokálók s Marsailles-t éneklők, voltak olyanok is akiket kardlapozott a rendőrség.  Erről a korabeli Budapesti Hírlap tudósítója így ír: – ” A sokaság a rendőrök kordonát valósággal széjjel szórta, mire azok kardot rántottak s lapjával ütve a népet, verték el a kaputól amelyet erre bezártak. Csak később nyitottak meg újra a kapuk s már most föltartózhatatlanul tódult be a nép. Az elsők futva rohannak a Múzeum lépcsőjéig. Elfoglalják az egész teret megmásszák Arany szobrát”  . Ma már tisztán látjuk, hogy gyönyörű felejthetetlen nap  1848. március 15 -ike s az is ami utána következett! Az a  tiszta forradalom s a dicsőséges honvédő csaták megannyi hősiessége! S mégis minden, minden  hiába, mégis minden összedőlt! A hatalmas számú orosz hadsereggel szemben már nem volt elég a mindent feláldozó hősiesség. Góliát legyőzte Dávidot! Petőfi Sándor félelmetes, látomásos előérzete  beteljesedett rajtunk:

” A Kárpátoktul le az Al-Dunáig

Egy bősz üvöltés,egy vad zivatar!

Szétszórt hajával, véres homlokával

Áll a viharban maga a magyar.”

És   bekövetkezett  Világos  és    Arad!

“Ima kivégzésem előtt, 1849. október 5 -ről 6 – ra virradóra”

“Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám,a csatákban és ütközetekben   –  Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni  –  dicsértessék a Te neved mindörökké!

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy  sorsát hitének erejével fogja elviselni.

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.  – Damjanich”

Elvégeztetett!!! – Legyen áldott az emlékük!                                                                                                     Gondolat -Tiszaújvárosi szemle 2010.március 11. Éles Mihály

Szóljon hozzá!

Bejelentkezve: Éles Mihály. Kijelentkezés.

” Ha még egyszer, azt üzeni…”

“Ne feledd a tért, hol ők elestek,

Az utósó s a legjobb vitézek;

Mind elmentek és kedves reményeink

Velök mentek, egy sírban enyésznek.”

(Thomas Moore után angolból fordította Petőfi Sándor )

 

Az őszi – borongós kedvem már a múlté, mert jön a varázslatos tavasz, mert közeleg március 15- ike s emlékezhetünk a tavaszi megújhodásra, a kikeletre s a “népek  tavaszára”. Igaz lehet a tétel, mely szerint ahány ember annyi március 15- ike. Gyermekkorom már-már ködbevesző emlékeiből próbálom előhívni az akkori ünnepeket, keresve kutatom mit is jelentettek nekem  –  a kis mezítlábasnak  –  azok a régi  március tizenötödikék, ott a Demecser-Vártanyai Népiskolában az 1947/48/49 -es  tanévekben? Bizony nem         jelenthetett  mást,  mint  szikrázó márciusi napsütést, a talpamat bizsergető forró homokot, a kokárdát,   Gábor Áron rézágyúját s jelentette Kossuth Lajos üzenetét , hogy elfogyott a regimentje, de mindenekfelett Csordás Szabó Mari felső tagozatos tanuló önfeledt,  lelkesült szavalatát: ” Oh szabadság , hadd nézzünk szemedbe! “…  Megvallom gyermeki lelkemet  csak a külsőségek ejtették meg, ám a felnőtt énem már  kigyógyult  e gyermekbetegségből s nemcsak azért mert megértettem március tizenötödike  üzenetét, lényegét,jelentőségét, hanem azért mert már nem voltak külsőségek! Nem voltak külsőségek, merthogy  gróf  Klebelsberg Kunó javaslatára 1927 – ben nemzeti ünnepé nyilvánított napot, 1951-ben fekete betűs munkanappá minősítette át a diktatúra. A diktátorokat bizonyosan zavarták,kellemetlenül érintették az 1948-as centenáriumi ünnepségeken látottak, hallottak. Megijedtek a tekintetekből sugárzó üzenettől  –  a szabadságvágy, a nemzeti együvé tartozás élményétől – s amint eljött az idejük, tettek is ellene! Diktátori logika: zárjuk karanténba a nemzet emlékezetét, írjuk át, töröljük el a múltját, s majd jön az idő amikor már a jövője sem érdekli! A későbbi diktatúra sem volt rest taposni még egyet a szabadság napján, amikor március 21-ike, és április 4-ike mellé silányította s Forradalmi Ifjúsági Napok összefoglaló névvel címkézte fel. A diktatúráknak immár vége s aki egészséges lélekkel élte túl, annak március 15-ike az,   ami volt. Annak azt jelenti amit a “márciusi ifjaknak” és a forradalom névtelenjeinek: a forradalom tisztaságát, nagyszerűségét!   Azt, hogy  a nemzet kiegyenesítette gerincét   felemelte fejét s szembe nézett a gyarmattartóval!  Ehhez  kellett kovásznak az ifjúság, a maga vehemenciájával,  a 12 ponttal, a sajtó lefoglalásával, Táncsics kiszabadításával és a Helytartó tanács máris ” reszketni méltóztatott”!  De kellett  a nemzet függetlenségéért a legdrágábbat is feláldozni  kész  hazafiak sokasága , akik tették ami tenniük  kellett…   –   “Habent sua fata  libelli” a latin mondás szerint :  a könyveknek megvan a maguk sorsa, története. Elmondható ez  a magyar forradalmak utóéletéről is  . Forradalomra emlékezni  magyarhonban sosem volt veszélytelen cselekedet. Az  ötvenedik  évfordulón  1898-ban  azonban már megengedőbb  a hatalom s megengedi  a  nagyszabású, méltóságteljes ünneplést. A szervezők s a résztvevők között szép számmal találhatók olyanok , akik  ama nagy napnak is cselekvő részesei voltak. De voltak  verekedést provokálók s Marsailles-t éneklők, voltak olyanok is akiket kardlapozott a rendőrség.  Erről a korabeli Budapesti Hírlap tudósítója így ír: – ” A sokaság a rendőrök kordonát valósággal széjjel szórta, mire azok kardot rántottak s lapjával ütve a népet, verték el a kaputól amelyet erre bezártak. Csak később nyitottak meg újra a kapuk s már most föltartózhatatlanul tódult be a nép. Az elsők futva rohannak a Múzeum lépcsőjéig. Elfoglalják az egész teret megmásszák Arany szobrát”  . Ma már tisztán látjuk, hogy gyönyörű felejthetetlen nap  1848. március 15 -ike s az is ami utána következett! Az a  tiszta forradalom s a dicsőséges honvédő csaták megannyi hősiessége! S mégis minden, minden  hiába, mégis minden összedőlt! A hatalmas számú orosz hadsereggel szemben már nem volt elég a mindent feláldozó hősiesség. Góliát legyőzte Dávidot! Petőfi Sándor félelmetes, látomásos előérzete  beteljesedett rajtunk:

” A Kárpátoktul le az Al-Dunáig

Egy bősz üvöltés,egy vad zivatar!

Szétszórt hajával, véres homlokával

Áll a viharban maga a magyar.”

És   bekövetkezett  Világos  és    Arad!

“Ima kivégzésem előtt, 1849. október 5 -ről 6 – ra virradóra”

“Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám,a csatákban és ütközetekben   –  Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni  –  dicsértessék a Te neved mindörökké!

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy  sorsát hitének erejével fogja elviselni.

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.  – Damjanich”

Elvégeztetett!!! – Legyen áldott az emlékük!

Gondolat -Tiszaújvárosi szemle  2010.március 11.                                                                                               Éles Mihály

„A költő, ha visszatér”…?!

“Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?”

(Babits Mihály: Petőfi koszorúi)

Petőfi Sándor szelleme valóban visszatért néhány meghitt pillanatra, a tiszaszaderkényi művelődési házba március 13-án, a forradalom évfordulóján. Az emlékműsor nézői joggal hihették, hogy ez a megemlékezés valóban Petőfiről szól. Aki  motorja, éltetője volt annak a – békésen forrongó – március 15-ének.
Ez a garabonciás kamasz-zseni, ez a világcsodája, akiben a szavak és tettek olyan harmóniában voltak egymással, aki költészetével égbe tudta emelni az egyszerű, elnyomott embert és porig tudta alázni a dölyföt, a zsarnokságot. Ezt a lángelmét a mindenkori hatalom – lett légyen az kemény zsarnokság vagy puha diktatúra – megsejtve a nagy lehetőséget a manipulálásra , lobogó fáklyaként emelte magasba, csak éppen szellemétől irtózott, félt – joggal!
“Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit” — írja Babits Mihály, a fent már idézett versében.
Petőfi és társai által megfogalmazott és képviselt eszme, mindenkor erősebbnek bizonyult, átsütött, átfénylett az elsötétítő fortélyokon, mindig megtalálva azokat, akiknek szólt az üzenet! Ez a tiszta,igaz üzenet jutott most el hozzánk is, ezt idézte meg Závori Andrea előadóművésznő és tizenéves társai.
Závori Andrea művészi tisztességgel, komolysággal (és nem rutinnal), segítői, szereplőtársai  pedig – élettapasztalat híján félszegen, gátlásokkal küszködve, de fegyelmezetten működtek közre. Itt meg kell néhány gondolatra állnom, mert volna a témától eltérő, de valahol mégis összefüggő megjegyzésem;
Ezek a félszeg, gátlásos gyerekek nem gyengébb képességűek a hasonló korú, de más környezetben nevelkedő társaiktól, csak éppen, ha a könyv után nyúlnak – a polcon nem találnak könyvet, lexikont, vagy hanglemezt. Örvendetes azonban, hogy elindult valami… Vannak akik nem nyugszanak bele a jelen helyzetbe – ami valljuk be, az elmúlt évtizedek terméke – változtatni akarnak. A homályt eloszlató lámpások kívánnak lenni; de nemcsak fényt, hanem melegséget is árasztva magukból. Ebben jó partnerra találtak Závori Andrea művésznőben.
A megemlékezés a templom előtti térre volt tervezve — a Jánosi népzenei együttes “toborzójával” indult volna a műsor – de az időjárás közbeszólt. Így korlátozódott az előadás, a kicsiny színpadra és a kicsi, de megtelt nézőtérre.
A vezérmotívum, amely vissza-visszatért a műsor folyamán: A költő visszatér című rockopera részletei felvételről. A gyermekektől hangzott el a magyar nemzet kívánsága: “Legyen béke, szabadság és egyetértés / Egyenlőség, Szabadság, Testvériség.”

Majd elhangzott a Nemzeti dal s a XIX. sz. költői  –  a mához is szóló üzenetekkel. Ady, Vörösmarty, Kölcsey intelmei hangzottak el a művésznő és a gyerekek tolmácsolásában. S Szilágyi Domokos megrendítő sorai: a Végről!  Drámai kép a futó civil őrnagyról, ahogyan szembefordul- a kozák pikával – sokáig nem feledhető!…

“/Civil őrnagy,/Nincs lova se./ S reménytelen szerelmese a szabadságnak./

„…lihegve fordult vissza. Már / ha itt vagy: hát szemből Halál”

Hallottuk Kossuth lelépését a kormányról, átruházva a hatalmat Görgei tábornokra – a tábornok kétségeit, tépelődéseit a nemzet jövőjét és persze egyéni sorsát illetően : “…milliók árulással fognak vádolni.”
A tavasz, az öröm, az ifjúság forradalmi mámora odalett. A megszeppent, gyáva, osztrák térdre alázkodott Varsóban a zsarnoktársa előtt. Hogy aztán kegyetlen bosszút álljon azon a nemzeten, amelyik megelégelte az önkényt és fel merte emelni a fejét, ki merte egyenesíteni a gerincét …

„A cölöpök nem voltak magasak, a kivégzettek lába alig volt harminc centiméternyire a földtől …messzebbről nézve, úgy tetszett, mintha csak sorban állnának …
Egyiknek az arcán sem volt a félelemnek, vagy a kétségbeesésnek legkisebb nyoma sem.”   BEVÉGEZTETETT!
A megemlékezést a Jánosi együttes zárta, a megveretés után, az elnyomás éveiben keletkezett dalokkal, majd zárószámként a Rákóczi-indulónak  a magyar változatát adták elő, amelyet még Liszt Ferenc játszott!

“De tudjátok, míg magyar él, Petőfi visszatér.” ( Páskándi Géza)

1992. március

ÉLES MIHÁLY

Köszöntő

VADRÓZSA PIROSKÁNAK                                                                                                                                                                                                                                    Viruljon százszor is a “tövises” Vadrózsa,                                                          amely alcímként blogod névadója.                                                                              A blogod rózsája nem vad s tövise nem ejt sebet,                                                      mert tolladat nem a kéz vezeti hanem szeretet.                                                         Nyíljon ki blogod rózsája, alkoss nagyon szépeket,                                                 ezt kívánja Neked az öreg suszter miseles.                                                       2012.január 25.