Zűrzavar nélkül nincs bolsevik hatalomátvétel
Csütörtökönként Csurka Istvánra emlékezünk saját írásaival, beszédeivel
Ezt már 1905-ben kipróbálták Oroszországban. Lázítás a cár ellen, merényletek, gyilkosságok, utcai vérfürdő kiprovokálása, majd a főpróba után, a háború poklában az 1917-es hatalomátvétel mind-mind a legteljesebb zűrzavar keretében történt. 1918-ban ugyanezt tették Magyarországon is, Károlyi őszirózsás forradalma csak és kizárólag annak a zűrzavarnak az előhívására történt, ami után Kun Béla átvehette a hatalmat.
Ez már a múlté, csak tanulságul szolgálhat. Nézzük a jelent. A 2002-ben a csalásokkal, médiaterrorral, félrevezetéssel, s máig felderítetlen módszerekkel megszerzett hatalmat az MSZP–SZDSZ-koalíció jóra is használhatta volna. Az Orbán-kormánytól csökkenő mértékű inflációt, a széfekben egy kis tartalékot örökölt. Mégis nyomban zavarkeltésbe fogott, előbb megbuktatta Medgyessyt, akit az osztogatással megbízott, majd hozta Gyurcsányt, akit a párt elnöksége nem javasolt, de az üzlettárs Leisztinger tőkéje istenített, s akinek vezetésével a pártelit félelmetes rablásba fogott. Már ekkor lehetett látni, hogy a rendszert nem a kormány, nem a két koalíciós párt, hanem egy nemzetközi háttérhatalom irányítja, és a számára szükséges zűrzavart is ez szervezi. Gyurcsány elsősorban homokzsák: őt püfölik, dobálják, ő az oka mindennek, ő takarja el, hogy milyen erők dolgoznak a háttérben, és hogy valójában mi a célja az egésznek. Ez a szerep elsősorban alantas és hazug. Minden részlete, minden mozzanata álságos, és csak a valóság, a tények eltakarására szolgál. Gyarmatosítani, megszállni, tetszés szerint betelepíteni egy nemzet életterét úgy lehet a legkisebb ráfordítással, ha a nép nem tudja, mi történik vele. Mert ha megsejt valamit, akkor ellenáll. Akármennyire öreg és fáradt, ha látja végét közelegni, fellázad. És akkor a program csúszik. A csúszás megdrágítja a folyamatot. Nem a karhatalmi erőt, a lövedéket és a gumilövedéket sajnálják az ellenálló néptől, hanem az időt. Amellett a levert lázadás után konszolidálni kell. Vissza kell állítani valamelyes jogállamot, enni kell adni legalább a felének, hogy elviselje a többi kiirtását. Ez macerás, ahogyan ők mondják. Ezért jobb a bamba nemtudás, a beletörődés és a médiumok szétbeszélése.
Az MSZP egyre inkább az ostromlott vár népének lelkiállapotába kerül, és lassan elfelejti, hogy a várat valójában nem ostromolják. Természetesen akciókat, ostromokat és gárdákat is kell szervezni, mert a bolsevikok, és különösen az internacionalista elit egy része számára fontos az ostromlottság képzete, és megtanulták az általuk kezdeményezett lázadások leverésének eljárását, hisznek üdvözítő voltában. Semmi sem kelt nagyobb, ostobább zűrzavart, mint egy műlázadás és annak leverése, vagy nevetségessé tétele. Így valójában a nemzet legjobb erőit lehet kinevettetni, akik szeretnének valóban ellenállni.
A zűrzavarban mindenből legalább kettő van, igazságból pedig mindig több, de mindig minden kioltja egymást. A zűrzavarban a tények már régen nem makacs dolgok, mert már nincsenek tények. Csak ellentények vannak, és a másság félelmi problémái, amelyek azonban állandóan változnak. Semmi sincs a keletkezés állapotában, mert minden, ami magyar, az elmúláséban leledzik, ami pedig keletkezik, az titkos, őrzött, kisajátított és az más. A zűrzavarban az mondhatja, hogy ő fél, akinek minden hatalom és minden pénz a kezében van, és az állíthatja azt is, hogy őtőle nem kell félni. Az ellentény mindig fontosabb, mint az élettény.
A zűrzavarban a magyarság átesik a saját létezése túloldalára. Ez még nem a halál, de már nem is élet. A magyarság ma tulajdonképpen lényegében véve saját termés, termelés, saját munka nélkül él. Mindenki a szolgáltatásban dolgozik: a beszolgáltatásban. A nyelvet szándékosan tönkreteszik, mert páratlan megtartó erővel bír, és ezért útban van. A kultúrát folyamatosan és tudatosan tönkreteszik, és a népet szándékosan az iskolázatlanság állapotában tartják, hogy a nép fiából ne lehessen vezető senki. A legfontosabb mégis a saját munka és a saját teremtés leállítása, mert ebből következik a legteljesebb kiszolgáltatottság. A társadalom, amely mindenből behozatalra szorul, és mindene el van jelzálogosítva, nem is álmodhat a függetlenségről. Nem is álmodik.
Ez az őszödi beszéd valósága. Ma már mindegy, hogy az egy évvel ezelőtt kitört országos tüntetéseket és a zavargásokat szervezték-e, és kik szervezték, ha igen, és az sem fontos, hogy a mostaniakat ki szervezi és miért, már csak az összhatás a fontos: a zűrzavar. A gazdasági növekedés kimutatott értéke gyakorlatilag nulla, sőt lehet negatív is, a Földhitel és Jelzálog Bankot éppen most adták el, nem tudjuk kinek, az egészségügy és az iskolarendszer szétverése napirenden van, minden pang vagy züllik, minden szétesik, és a legtöbb magyar minden mozdulatot kilátástalannak és értelmetlennek talál. A félrevezetés művészetté vált.
A gyarmattartó újburzsoázia kimondta, hogy mindegy, hogyan jutott hozzá hatalmához, vagyonához – és ebben a választási csalások is benne foglaltatnak –, felülvizsgálatnak nincs helye, mert megtörtént, ami megtörtént. A tényt, hogy a törpe kisebbség gazdag és minden hatalommal rendelkezik, a többségi népnek, ha szenved is, el kell fogadnia. Az elfogadtatás maga a hatalom. Az elfogadtatást két módon lehet érvényesíteni: erőszakkal és zűrzavarral. Most a zűrzavarral való elfogadtatás korszakában vagyunk, de már láthatóak az erőszak bevezetésének a jelei. A Magyar Gárdát azért találták ki, hogy legyen mire erőszakkal válaszolni. Szervezik és edzik az erőszak új testületeit, egységeit. Közben az új erőszakszervnek kikiáltott Magyar Gárda elsomfordál a salgótarjáni „Gól” presszó elől, mert oda nem engedik be. A Gárda nem vesz részt az Őszöd-mozgalomban sem. Elfojtani a gondolkodást, és csak az acsarkodást tartani meg, ez a liberális taktika lényege. Acsarkodó terem, mint a dudva, a gondolkodó a műveltségből nő fel. A zűrzavar alapembere az acsarkodó, minden nyilvánosságot megkap, a gondolkodót elszigetelik.
Nem az acsarkodást, hanem a gondolat és terv által vezérelt összefogást kell megteremteni. Nép, középosztály, dolgozók és dolgozni akarók összefogása.
(Magyar Fórum, 2007 ősze)
